Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatók régóta vizsgálják, hogy az életmód vagy a mentális aktivitás mennyiben befolyásolhatja az időskori szellemi hanyatlást, és hogy léteznek-e olyan módszerek, amelyek valóban hosszú távú védelmet nyújthatnak. Most kiderült: egy egyszerű tréning jelentősen csökkentette a demencia kialakulásának esélyét az idősebb korosztálynál.
Az öregedéssel együtt jár, hogy az ember egyre gyakrabban felejt el neveket, dátumokat vagy apró részleteket. Ez önmagában természetes folyamat, mégis sokakban felmerül a kérdés:
vajon lehet-e valamit tenni azért, hogy az agy hosszabb ideig megőrizze a működőképességét?
Az agy védelme a demencia ellen
Egy friss kutatás szerint létezhet egy meglepően egyszerű módszer: egy rövid ideig tartó, célzott agytréning akár évtizedekkel később is kimutatható hatást gyakorolhat az agy egészségére.
A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál az idősebbeknél, akik részt vettek egy speciális kognitív tréningben, akár húsz évvel később is kisebb eséllyel alakult ki a demencia.
A kutatás a híres ACTIVE-vizsgálat (Advanced Cognitive Training for Independent and Vital Elderly – idősek szellemi képességeit vizsgáló hosszú távú kutatás) része volt, amelyben több mint 2800, 65 év feletti ember vett részt. A résztvevőket különböző tréningekbe sorolták, vagy olyan csoportba, amely nem kapott képzést. Az öt-hat hétig tartó programok összesen legfeljebb tíz, egyenként körülbelül egyórás foglalkozásból álltak.
Néhány résztvevő később úgynevezett „emlékeztető” foglalkozásokon is részt vett, egy és három évvel a kezdeti program után.
A leghatékonyabb módszer az úgynevezett speed of processing training (információfeldolgozási sebességet fejlesztő tréning) volt. Ennek során a résztvevők számítógépes feladatokat végeztek, amelyekben rövid idő alatt kellett felismerniük vizuális részleteket és egyre összetettebb helyzetekben döntéseket hozniuk. A gyakorlatok nehézsége folyamatosan alkalmazkodott az adott személy teljesítményéhez, vagyis, ha valaki jól haladt, nehezebb feladatokat kapott, ha pedig lassabban dolgozott, több időt hagytak neki.
Később újravizsgálták a résztvevőket
Húsz évvel később a kutatók megvizsgálták, kinél alakult ki demencia, vagy annak a leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór.
Azok között, akik részt vettek a feldolgozási sebességet fejlesztő tréningben és később az emlékeztető foglalkozásokon is,
mintegy 25 százalékkal kisebb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem kaptak tréninget.
Ez volt az egyetlen vizsgált módszer, amelynek ilyen hosszú távon is kimutatható volt a védőhatása.
A kutatók szerint ennek az egyik oka az lehet, hogy ez a tréning úgynevezett implicit tanulást (automatikus, gyakorlás során kialakuló készségtanulást) használ, amely leginkább egy képesség begyakorlásához – például a kerékpározás elsajátításához – hasonlít. Ezzel szemben a memória- és logikai tréningek inkább explicit tanulásra (tudatosan elsajátított szabályokra és stratégiákra) épülnek, amelyek más agyi rendszereket aktiválnak.
A kétféle tanulás eltérő idegi hálózatokat használhat, ami magyarázhatja, hogy miért éppen a feldolgozási sebességet fejlesztő tréning bizonyult a leghatékonyabbnak.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mit egyél, hogy csökkentsd az Alzheimer-kór esélyét.
