Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hideg hónapokban szinte észrevétlenül változnak meg a mindennapi rutinjaink: feljebb tekerjük a fűtést, ritkábban szellőztetünk, és hosszabb időt töltünk zárt térben. A szakértők szerint azonban ez a megszokott téli gyakorlat nemcsak a rezsiszámlára, hanem a bőrünk állapotára is hatással van, és akár fel is gyorsíthatja az öregedés látható jeleit.
A bőrünk számára az ideális páratartalom körülbelül 40 százalék, ami a fűtési szezonban a túlfűtött, zárt helyiségekben gyakran jóval ez alá csökken.
Hogyan hat a fűtés a bőr állapotára?
A szakértő szerint a bőr felszínén található természetes védőréteg azért felel, hogy megőrizze a nedvességet. Ez a réteg azonban nem tökéletesen vízzáró, így a bőr folyamatosan veszít a nedvességtartalmából, különösen akkor, ha a levegő száraz.
Az emberi bőr számára az ideális páratartalom körülbelül 40 százalék.
Amikor a levegő ennél szárazabb – például a tartósan működő központi fűtés miatt –, a víz gyorsabban távozik a bőrből. Ez enyhe gyulladásos folyamatokat indíthat el, melynek jele lehet az is, ha a bőr kiszárad, pirossá válik, viszket. A hideg, szeles időjárás tovább rontja a helyzetet, mert a kinti levegő természetesen kevesebb nedvességet tartalmaz, a szél pedig felgyorsítja a párolgást.
A bőrgyógyász szerint különösen érzékeny lehet azoknak a bőre, akik ekcémával vagy rosaceával küzdenek. A jó hír viszont az, hogy néhány apró változtatással sokat tehetünk a bőrünkért.
Érdemes kissé visszavenni a fűtés hőfokát, rendszeresen szellőztetni, vagy akár párásítót használni. A bőrápolásban pedig a kíméletes, szappanmentes lemosók és az illatanyagmentes, gazdag hidratálókrémek segíthetnek.
Az ókorban a gyógyítás és a testápolás nem vált el élesen egymástól. Egy kenőcs egyszerre lehetett orvosság, tisztálkodószer és akár rituális eszköz is. Volt, hogy ürülékkel is gyógyítottak. Olvasd el az erről szóló cikkünket is.
