Hétköznapi módszerrel enyhíthető a depresszió: csak pár perc kell hozzá

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A depresszió tüneteinek kezelése pszichoterápiával vagy gyógyszeresen képzelhető el. A tudósok most azt bizonyították, hogy a rendszeres mozgás hasonlóan jól kezeli ezeket a tüneteket, mint a terápia, vagy akár a gyógyszerek.

A depresszió világszerte emberek százmillióinak életét befolyásolja. Ez az állapot nem egyszerű rosszkedv, hanem egy olyan lelki eredetű betegség, amely tartós lehangoltsággal, az örömérzés hiányával, fáradtsággal és gyakran a mindennapi feladatok elvégzésének nehézségével jár. Sok érintett számára hosszú időbe telik, mire segítséget kap, és előfordulhat, hogy a megszokott kezelések nem hoznak teljes javulást. 

A depresszió kezelése hétköznapi módszerrel 

A depresszió kezelésére leggyakrabban pszichoterápiát (szakemberrel folytatott, rendszeres beszélgetésen alapuló kezelést) és antidepresszánsokat (a hangulat szabályozására ható gyógyszereket) alkalmaznak. Ezek sok embernek segítenek, ugyanakkor nem mindenkinél hatékonyak egyformán, és

előfordulhatnak kellemetlen mellékhatások is.

Éppen ezért a kutatók régóta keresik azokat a kiegészítő lehetőségeket, amelyek biztonságosak és széles körben elérhetők. 

A depresszió kezelésében a mozgásnak kiemelt szerep jut
Fotó: hobo_018 / Getty Images Hungary

Egy nagyszabású tudományos elemzés során a kutatók korábbi, úgynevezett randomizált kontrollált vizsgálatokat tekintettek át, összesen közel ötezer felnőtt adatait feldolgozva. Ezekben a vizsgálatokban a résztvevők különböző kezelésekben részesültek, vagy egy ideig nem kaptak célzott segítséget, így a hatások jól összehasonlíthatók voltak. 

Az elemzés alapján kiderült, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti a depresszió tüneteit. Sok esetben a javulás mértéke hasonló volt ahhoz, amit a pszichoterápia vagy a gyógyszeres kezelés eredményezett. Ez a hatás nem csupán a hangulat javulásában jelent meg, hanem az energiaszint és a mindennapi aktivitás növekedésében is. 

Nem kell túlzásba vinni 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy nem a megerőltető edzések voltak a leghasznosabbak. A könnyű vagy közepes intenzitású mozgás, például a tempós séta vagy az egyszerű tornagyakorlatok gyakran kedvezőbb hatást mutattak. Úgy tűnik, a rendszeresség és az elviselhető terhelés fontosabb, mint a nagy fizikai erőkifejtés. 

Nem volt olyan mozgásforma, amely mindenkinél, egyetemesen a legjobbnak bizonyult.

Egyeseknél az izomerősítő gyakorlatok, másoknál az állóképességet fejlesztő mozgás hozott jobb eredményeket, és sok esetben ezek váltogatása bizonyult hatékonynak.  

A testmozgás mellékhatásai általában enyhék voltak, leginkább átmeneti izomfájdalom vagy fáradtság jelentkezett, szemben a gyógyszereknél gyakrabban tapasztalt panaszokkal, mint a fáradság, vagy éppen a gyomorpanaszok. 

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy

Idézőjel ikon

a testmozgás hatása egyénenként eltérő lehet, és nem minden esetben helyettesíti a szakember által nyújtott kezelést.

A legtöbb vizsgálat viszonylag rövid ideig tartott, ezért a hosszú távú hatásokról még kevesebb adat áll rendelkezésre. Az eredmények azonban kifejezetten bíztatóak, ráadásul itt nem kell igazodni a szakember idejéhez, saját ritmusban adagolhatjuk a “gyógymódot”, mindezt ingyen. 

Ha kíváncsi vagy, milyen komoly gondot jelezhet, ha sokat ásítasz, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.