Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudjuk, hogy a demencia egyre több idős embert érint, az elöregedő társadalmak miatt pedig a probléma mértéke hatalmasra nőtt. Most az is kiderült, hogy ebben jelentős szerepet játszik a városi életforma, pontosabban a városok szennyezett levegője.
A városok levegője sokszor tele van apró részecskékkel és gázokkal, amelyek károsak a tüdőre és a szívre. A legújabb kutatások szerint azonban a szennyezett levegő az agy egészségére is hatással lehet, és növelheti az időskori elbutulás, más néven demencia kockázatát.
A por, a nitrogén-dioxid és a korom
A Cambridge-i Egyetem kutatói összesen 51 korábbi vizsgálat adatait elemezték, amelyekben körülbelül 29 millió ember vett részt. A vizsgálatok különböző országokban, eltérő körülmények között zajlottak, de a kutatók közös mintázatot találtak: azoknál, akik hosszú időn keresztül szennyezett levegőt lélegeztek be, nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia. A kutatás azt is megállapította, hogy a hatás még azokon a területeken is kimutatható, ahol a levegő szennyezettsége viszonylag alacsony volt, ami különösen fontos üzenet a fejlett országok számára.
A vizsgálat során három fő szennyező anyag bizonyult különösen kockázatosnak. Az apró részecskék, úgynevezett PM2,5, amelyek nagyjából 2,5 mikrométernél kisebbek, könnyen bejutnak a tüdőbe és a véráramba. A nitrogén-dioxid, amely főleg a gépjárművek és fűtőberendezések kibocsátása révén keletkezik, szintén növeli a demencia kockázatát. Harmadikként a korom (fekete szén) szerepét emelték ki, amely szintén a légutakon át juthat a szervezetbe. A kutatás szerint minden 10 mikrogramm/m³-rel magasabb PM2,5-szint körülbelül 17%-kal növeli a demencia kialakulásának kockázatát, míg a korom 13%-os kockázatnövekedést jelent.
Hogyan hat a légszennyezés az agyra?
A tudósok két fő mechanizmust azonosítottak.
Egyrészt gyulladást idézhet elő, ami az idegsejtek működését zavarhatja. Másrészt oxidatív stresszt okozhat, ami sejtkárosodáshoz vezethet.
Ezek a folyamatok hosszú távon hozzájárulhatnak az agy öregedéséhez és a demencia kialakulásához. Laboratóriumi kísérletekben még azt is kimutatták, hogy a PM2,5 részecskék toxikus fehérjekomplexeket hozhatnak létre az agyban, amelyek hasonló elváltozásokat okoznak, mint amit a demenciában szenvedőknél látunk.
A kutatás kiemelt jelentőségű, mivel a demencia világszerte növekvő egészségügyi probléma.
Jelenleg több tízmillió ember él demenciával, és a számuk várhatóan tovább nő a következő évtizedekben. Ha a légszennyezés valóban növeli a kockázatot, az nemcsak az érintetteknek, hanem az egészségügyi rendszernek is jelentős terhet jelenthet.
Szerencsére a légszennyezés egy része szabályozható. A városi közlekedés, az ipari kibocsátás és a fűtési rendszerek korszerűsítésével csökkenthető a levegőben lévő káros anyagok mennyisége. Ez hosszú távon nemcsak a tüdő- és szívbetegségek, hanem az agy egészsége szempontjából is fontos.
Az egyének is tehetnek lépéseket
Érdemes figyelni a levegő minőségét, és kerülni a forgalmas utcákon való hosszabb tartózkodást. Otthon a fűtés és a főzés során alacsony kibocsátású megoldásokat választani – például az elektromos főzőlapot –, szintén segíthet a kockázat csökkentésében.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a 8 tipp, ami 70 felett is segít megőrizni a szellemi frissességet.
