Meglepő lehet, de egyes hüllők vizelete nem folyékony, hanem szilárd. Az pedig, ahogyan szervezetük kezeli a szilárd, a húgysav által létrehozott részeket, megoldást jelenthet az emberi köszvény és vesekő jelentette problémákra.
A hüllők világa számos meglepetést rejt, különösen, ha közelebbről megvizsgáljuk, hogyan működik a testük. Egy friss tudományos kutatás most új fényt vetett arra, miként választják ki a kígyók és más hüllők a salakanyagaikat. A felfedezés első pillantásra apróságnak tűnhet, ám valójában jelentős következményei lehetnek az emberi egészség megértésében is.
A kígyók vizelete rejtheti az ellenszert
A legtöbb emlős – így az ember is – folyékony formában, vizeletként üríti ki a felesleges anyagokat, köztük a húgysavat, az ammóniát és más nitrogénalapú vegyületeket. A folyékony vizeletben ezek az anyagok vízben oldva távoznak. A hüllők azonban más utat választottak az evolúció során. Száraz, vízben szegény élőhelyeiken nem engedhetik meg maguknak az ilyen mértékű folyadékvesztést, ezért a szervezetük alkalmazkodott.
A kutatók most részletesen megvizsgálták, mi történik egyes hüllők kiválasztó rendszerében. Kiderült, hogy sok faj nem folyékony vizeletet termel, hanem sűrű, szilárd formában választja ki a salakanyagokat, amelyek fehér kristályos porszerű anyagként távoznak a testükből.
Ez a kristályos forma a húgysav urát nevű vegyületeiből áll, amelyek mikroszkopikus gömbökké szerveződnek.
A vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a gömbök nem egyszerű kristályok, több rétegből épülnek fel. A belső rétegekben apró nanokristályok találhatók – ezek olyan kristályok, amelyek mérete a nanométeres (azaz a milliméter egymilliomod részének megfelelő) tartományban van.
A nanokristályokat egy vékony vízréteg köti össze, így jön létre egy stabil, mégis rugalmas szerkezet. Ez teszi lehetővé, hogy a hüllők a mérgező nitrogénalapú vegyületeket, amilyen az ammónia is, biztonságosan kiválasszák, anélkül, hogy a szervezetüket ez károsítaná.
Megoldást jelenthet a népbetegségre
Érdekes módon a hüllőkben zajló folyamat bizonyos tekintetben hasonlít arra, ami az emberi testben is történik – csak éppen nálunk ez a folyamat jelentős fájdalomhoz vezet.
Az emberi szervezetben a húgysav a vérben oldva van jelen, és normális esetben a veséken keresztül távozik. Ha azonban a húgysav szintje túl magas, az anyag kristályos formában kicsapódhat, és lerakódhat az ízületekben vagy a vesékben. Ez egyrészt a köszvény nevű betegséghez vezet, amely fájdalmas gyulladással jár. Másrészt a vesekő kialakulásáért is felelőssé tehető.
A tudósok ezért kíváncsiak arra, hogyan lehetséges, hogy a hüllők testében a kristályos húgysav semmiféle kárt nem okoz, míg az emberben komoly betegségeket vált ki. A mostani kutatásban röntgenanalízissel és különféle mikroszkópos eljárásokkal vizsgálták a hüllők húgysavkristályait, és azt találták, hogy ezek szerkezete egészen más, mint az emberi szervezetben kialakuló kristályoké. A hüllők kristályai rendezett, gömbszerű formában épülnek fel, így nem szúrják és nem irritálják a szöveteket.
Az emberi húgysavkristályok ezzel szemben tűszerűek, hegyesek, ezért az ízületekben gyulladást váltanak ki. A mostani felfedezés közelebb vihet minket ahhoz, hogy megértsük, milyen módon rendezi a hűllők szervezete a kristályokat gömb alakúra, így pedig jó eséllyel legyőzhetővé válnak a jelentős fájdalommal együtt járó köszvényes betegségek, valamint akár fájdalommentes lehet a vesekövek természetes távozása a szervezetből.
Ha kíváncsi vagy, mit kell innod ahhoz, hogy szervezeted lebontsa a vesekövet, olvasd el ezt a cikkünket is.
