Kell-e félnünk ismét a Covidtól?

Olvasási idő kb. 2 perc

A Covid alaposan felborította mindannyiunk életét, sokan a mai napig gyászolják a járvány idején elveszített szeretteiket. A kórokozó a mai napig jelen van, de most mást jelent az emberiség számára, mint a járvány idején. Mennyire kell vigyáznunk, és van-e okunk félni?

A legtöbben már csak legyintenek, ha meghallják a „Covid” szót, pedig a vírus nem tűnt el, csak más szakaszába ért. A World Health Organization 2023 májusában bejelentette, hogy a COVID-19 már nem számít globális közegészségügyi vészhelyzetnek, de ez nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen megszűnt. A döntés mindössze annyit jelentett, hogy az életet megbénító járványidőszak lezárult, és a vírus – a legtöbb esetben – ma már az influenzaszerű fertőzésekhez hasonlóan kezelhető.

A vírus még mindig köztünk van

Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) legutóbbi jelentése szerint a SARS-CoV-2 továbbra is jelen van a populációban, és folyamatosan új változatok alakulnak ki. A 2025-ös év első felében ismét emelkedett a pozitív minták aránya Európában, és a WHO jelenleg is több új variánst figyel. Bár ezek többsége nem okoz súlyosabb megbetegedést, a vírus aktivitása továbbra is kiszámíthatatlan.

Az immunitás segít, de nem mindenkinek

A társadalom többsége ma már részben védett: sokan átestek a fertőzésen, mások több oltást is kaptak, így a közösségi immunitás erősebb, mint valaha. Emellett az orvosi ellátás és a gyógyszeres kezelés is fejlődött. Az antivirális szerek, a célzott oxigénterápia és a személyre szabott kórházi protokollok csökkentették a halálozási arányt. Ugyanakkor az Associated Press elemzése szerint főként az idősek, a krónikus betegekkel élők és az immunhiányosok számára a Covid továbbra is komoly kockázatot jelent. 

A Covid vírusfertőzés elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme, hogy aki beteg, az maradjon otthon
Fotó: _ / _

Miért nem szabad teljesen megfeledkezni róla?

gazdasági és népegészségügyi adatok alapján a fertőzések száma ugyan nem éri el a járvány csúcspontját, de a hosszú távú szövődmények (long covid) még mindig sokakat érintenek. A fáradékonyság, a memóriazavar, a szív- és az idegrendszeri panaszok hónapokig fennmaradhatnak a betegség után. Az egészségügyi szakemberek szerint nem a félelem, hanem a tudatosság a kulcs: érdemes megőrizni az alapvető higiénés szokásokat, és légúti tünetek esetén továbbra is felelősen viselkedni – például otthon maradni, ha betegek vagyunk.

Félni most nem kell, az elővigyázatosság azonban indokolt  

A Covid ma már nem az a vírus, amitől rettegni kell, de továbbra is komolyan kell venni. Az oltások, a megelőzés és a józan elővigyázatosság együtt segítenek abban, hogy ne térjen vissza a járvány korábbi formájában. A cél nem az, hogy újra maszkot húzzunk, hanem az, hogy megtartsuk a figyelmet – és ha szükséges, időben forduljunk orvoshoz.

Ha érdekel, mely információk tévhitek az oltásokról, ezt a cikket ajánljuk. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?