3 tévhit az oltásokról

Olvasási idő kb. 3 perc

Komoly következményekkel járhat, hogy beoltatjuk-e magunkat és gyerekeinket, vagy sem. Érdemes ezért tájékozódni, mielőtt döntünk.

Az oltások körül rengeteg tévhit kering, és a közösségi médiában gyakran nehéz különbséget tenni valós információ és félelmet keltő álhír között. Pedig a döntés, hogy beoltatjuk-e magunkat vagy a gyerekeinket, komoly következményekkel járhat – ezért érdemes hiteles, tudományos forrásokra hagyatkozni, mielőtt véleményt formálunk. Összegyűjtöttük a három leggyakoribb mítoszt, és utánajárunk, mi az igazság mögöttük.

1. „Az oltások több kárt okoznak, mint hasznot”

Ez az egyik leggyakoribb hiedelem, amelyet főként a közösségi médiában terjedő, kiragadott történetek és szenzációhajhász posztok táplálnak. Valójában a védőoltások az emberiség történetének legnagyobb egészségügyi eredményei közé tartoznak – a WHO szerint évente 3–5 millió életet mentenek meg világszerte.

Az oltások mellékhatásai ritkák, és túlnyomórészt enyhék (átmeneti izomfájdalom, láz, bőrpír), miközben a betegségek, amelyek ellen védenek, súlyos szövődményekkel – például agyhártyagyulladással, tüdőgyulladással, meddőséggel vagy halállal – járhatnak.

CDC (Centers for Disease Control and Prevention) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) rendszeresen felülvizsgálja az oltások biztonságát, és eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a védőoltások összességében több kárt okoznának, mint amennyi életet megmentenek.

Az oltások a fertőzések elleni védettséget jelentik az egész család számára
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

2. „A természetes immunitás erősebb, mint az oltás”

Valóban léteznek olyan fertőzések is, amelyeken átesve védettséget szerezhetünk – a kanyaró, a rubeola vagy a bárányhimlő után például életre szóló immunitás alakulhat ki. De ennek súlyos ára lehet: ezek a betegségek agyi gyulladást, tüdőgyulladást vagy meddőséget is okozhatnak,

Idézőjel ikon

a kanyaró például még évekkel a gyógyulás után is visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást idézhet elő.

A védőoltások ezzel szemben biztonságosan, ellenőrzött módon mutatják be a szervezetnek a kórokozót – olyan módon, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni, de ne betegedjünk meg tőle. Ráadásul szép számmal vannak olyan fertőzések, amelyeknél az átvészelés sem ad tartós vagy megfelelő védelmet, sőt, néha egyáltalán nem alakít ki immunitást. Ilyen például az influenza, a COVID-19 vagy a HPV, amelyek esetében a vírus gyakori mutációi, illetve az immunrendszer gyenge memóriaválasza miatt az oltás nyújt stabilabb, kiszámíthatóbb védelmet. További példa tetanusz: mivel a betegséget egy baktérium toxinja okozza, nem maga a kórokozó, a fertőzésen való átesés nem alakít ki védettséget – kizárólag az oltás.

Harvard Health Publishing összefoglalója szerint az oltással szerzett immunitás sokszor erősebb és tartósabb, mint a természetes, különösen olyan betegségek esetén, amelyek gyakran mutálódnak, vagy amelyeknél a szervezet nem képes elég erős emlékválaszt kialakítani.

3. „Az oltások autizmust okoznak”

Ez a tévhit egy 1998-as, azóta visszavont és meghamisított tanulmányból ered, amely azt állította, hogy a kanyaró–mumpsz–rubeola (MMR) oltás autizmust okozhat. A cikket azóta a The Lancet visszavonta, a szerzőt kizárták az orvosi kamarából, és az elmúlt 25 évben több mint egy tucat nagy, független vizsgálat bizonyította, hogy nincs kapcsolat az oltások és az autizmus között.

CDC és a WHO szerint az oltások nem növelik sem az autizmus, sem más tipikustól eltérő fejlődési irány kockázatát. A tévhit azonban a mai napig tartja magát, mert az aggódó, kevésbé tájékozott szülőknek nehéz lehet elengedni egy egyszer már hallott, érzelmileg erős történetet. Az oltások azonban biztonságosak,

Idézőjel ikon

az autizmus pedig genetikai és idegrendszeri tényezők összetett hatásának eredménye – nem egy oltás mellékhatása.

Miért fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódj?

Az oltásokkal kapcsolatos döntés nem „pro” vagy „kontra” kérdés, hanem felelősség önmagunk és mások iránt. A dezinformáció gyakran félelmet, megosztottságot és bizalmatlanságot kelt, miközben a tudományos közösség célja éppen az, hogy megvédjen minket a megelőzhető betegségektől. Érdemes ezért minden hír esetén megnézni, ki írta, milyen forrásra hivatkozik, és mit mondanak a nemzetközi egészségügyi szervezetek. A döntés a tiéd – de valójában csak akkor szabad, ha hiteles információkból születik.

Ha érdekel, miért szükséges az influenzaoltást évente megismételni, ezt a cikket ajánljuk. 

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Így működik a mentelmi jog: két típusa is létezik

A mentelmi jog azért létezik, hogy a megválasztott képviselők külső nyomástól és megalapozatlan eljárásoktól mentesen, zavartalanul végezhessék munkájukat. Ez a védelem nem egy személyes kiváltság, hanem a választók képviseletének és a törvényhozás függetlenségének alapja. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mindennapi

Erre az üzenetre sose válaszolj Messengeren

A csalók már Messengeren is keresik áldozataikat, biztos és kockázatmentes befektetést kínálva. Különösen gyanús, ha valaki Paysafecard-kódot kér. Aki megkapja a 16 jegyű PIN-t, az gyakorlatilag azonnal hozzáfér a pénzhez.

Világom

„Fájt a hátam, nem tudtam elbújni” – salátát evett a férfi, miközben Trump ellen merényletet kíséreltek meg

Furcsa reakciókat váltott ki a Donald Trump amerikai elnök ellen megkísérelt merénylet a Fehér Ház sajtóvacsoráján résztvevő vendégekből. Volt, akit egyáltalán nem ijesztettek meg a pillanatok alatt káoszba fulladó események, és nyugodtan ülve ette tovább a vacsoráját, mások pedig az asztalokra kikészített pezsgőket és borokat markolták fel és vitték magukkal.

Mindennapi

Indul az újabb bírsághullám: ezt ellenőrzik a nyaralóhelyeken

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a nyár végéig tartó, átfogó ellenőrzéssorozatot indított a legnépszerűbb hazai turisztikai helyeken, hogy próbavásárlásokkal és helyszíni szemlékkel szűrjék ki a szabálytalan vendéglátósokat és taxisokat. A razzia célja a fogyasztók védelme és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása a főszezon idején.

VIP

Elhunyt Edith Eva Eger

Elhunyt Edith Eva Eger író, klinikai pszichológus, A döntés című könyv szerzője. A magyar származású holokauszt-túlélő 98 éves volt.

Testem

Ezekben az esetekben lehet szükség EMG vizsgálatra

Az EMG-vizsgálat az izmok működését méri, és gyakran idegvezetéses vizsgálattal együtt segít feltárni az idegek, az izmok és a köztük lévő kapcsolat zavarait. Mutatjuk, milyen tünetek esetén lehet rá szükség.

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.