Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A stressz a mindennapok része, de a jelenléte vajon milyen mértékig elfogadható, és mi a teendő, ha már előre tudjuk, stresszes napunk lesz?
A stressz elleni küzdelem bizony nem könnyű. Sokan a sporthoz, jógához vagy a meditációhoz fordulnak, mások más lehetőségekkel élnek ellene. De ezek mind a stressz utólagos kezelésében játszanak szerepet.
Vannak biológiai okai a stresszes napnak
Amikor stresszes helyzetbe kerülünk – például közeleg egy határidő, állásinterjúra kell mennünk, a munkahelyünkön hibázunk – az agyunk is reagál. Nemcsak a rossz érzéssel, hanem egy hormon, a kortizol felszabadításával is.
Ezt az anyagot gyakran emlegetik „stresszhormonként” is, de ez erősen leegyszerűsíti a feladatait. Hiszen a kortizol jelentős szerepet játszik az energia felhasználásának szabályozásában, a vércukorszint megfelelő szinten tartásában, illetve a gyulladásos folyamatok csökkentésében. Igaz azonban, hogy stressz hatására szabadul fel, vagyis feladatait ekkor látja el.
A víz és a stressz
Neil Walsh professzor, az LJMU Sport- és Mozgástudományi Karának fiziológusa és munkatársai arra voltak kíváncsiak, a megfelelő hidratáltság mennyiben befolyásolja a stresszre adott reakciót. Ennek érdekében egy kísérlet során két csoportra osztották a résztvevőket.
Az egyik csoportban az emberek a napi ajánlott folyadékbeviteli szintet minden további nélkül teljesítették (ez nőknél 2 liter, férfiaknál 2,5 liter volt), a másik csoport azonban ettől elmaradt, méghozzá nem is kevéssel, hiszen a napi 1,5 literes határt sem érték el.
Egy teljes hét után – míg a résztvevők megtartották a folyadékbeviteli szokásaikat – a kutatók alávetették őket a Trier Szociális Stressz Tesztnek, melyet igen széles körben alkalmaznak. Az eredmények pedig meglepőek voltak.
Bár az alacsony folyadékfogyasztású csoport és a magas fogyasztású között nem volt különbség sem a szorongásos érzések, sem pedig a pulzusszám–növekedés tekintetében, sőt, egyik csoport sem számolt be szomjúságérzésről, a kortizolszint emelkedése az alacsony folyadékfogyasztású csoportban 50%-kal is magasabb volt.
Folyadék és stressz
A test, amennyiben a folyadékfogyasztás nem megfelelő, a veséket arra utasítja, hogy jobban gazdálkodjanak a vízzel, hogy az elektrolit-egyensúly megmaradhasson. Ezt a vazopresszin nevű hormon segítségével éri el, ami lehetővé teszi a vesék fokozott működését.
Ennek persze ára van, hiszen a fokozott működés fokozott igénybevételt is jelent. Nem utolsó sorban pedig a vazopresszin a kortizol termelésére is befolyással van, megemeli azt.
Furcsa lehet, de a megfelelő hidratáltság nemcsak ahhoz segít bennünket hozzá, hogy a szervezetünk jobban működjön, hanem ahhoz is, hogy a stressz hatásainak kevésbé legyünk kitéve. És ez messze nem csak abban mutatkozik meg, hogy a szervezet kortizolszintje stresszes helyzetekben alacsonyabb lesz, hanem a későbbi, hosszabb távú romboló hatások is jelentősen mérséklődnek.
A stressz ugyanis erősen növeli a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét, ideértve a szívrohamot, a stroke-ot vagy éppen a trombózist. De a mentális egészségünket is veszélyezteti, hiszen a tartós szorongás és pánikbetegség kialakulásában is komoly szerepet játszhat.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, hogy miért is nem mindegy, honnan isszuk a vizet.
