Meglepő dolgot árulnak el a fogaid a gyerekkorodról

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokszor mondják, hogy egy idős ember ráncosodó bőre egy egész élet gondjait, történéseit mutatja meg nekünk, azonban nem is gondolnánk, hogy ez még inkább igaz lehet egy másik testrészünkre, mégpedig a fogainkra.

Egy új kutatás kimutatta: a gyerekkorunk bizonyos körülményeiről is sok minden kiderül a fogak megvizsgálásával.

Ahogy azt a The Conversation cikke összefoglalja, egy új kutatás azt vizsgálja, hogyan „raktározzák” el fogaink a különböző információkat hétről hétre, főként az éghajlatra vonatkozóan.

A növésben lévő gyerekek fogaiban éghajlati „információk” rögzülnek.

Vagyis egy személy fogainak fejlődéséből gyermekkorának éghajlati körülményeire lehet következtetni a kutatók szerint.

A kutatás módszertana egyedi

Ugyan észre sem vesszük, de a csapadék és a hőmérséklet változásai az ivóvizünkön is érzékelhetőek, például megváltoztatják a benne lévő az oxigén különböző atomösszetételeinek arányát.

A kutatók mikroszkóp segítségével vizsgálták meg a mintákat
Fotó: aire images / Getty Images Hungary

A kutatás során mikroszkóppal figyelték meg a fogak belsejében található vonalakat, melyeken követhető a napi növekedés. Ezután a kutatók az Ausztrál Nemzeti Egyetemen egy érzékeny nagy felbontású ionmikroszonda (SHRIMP) nevű készülékkel zománcfoltokat párologtattak el a vonalak mentén, majd a gőzben lévő oxigénizotópokat elemezték.

Az oxigénizotópokkal így visszamenőleg kiszámíthatóak az ivóvízben bekövetkezett változások, vagyis, hogy milyen éghajlati viszonyok voltak éppen az adott időben.

A fogakkal kapcsolatos felfedezés a régészeknek is hasznos

A kutatás eredményének megállapításához vadon élő csimpánzok, fogságban tartott makákómajmok és egy 1990 januárjában Brisbane-ben született nő fogait is tanulmányozták a kutatók, de kipróbálták már 17 millió évvel ezelőttről származó majom-fosszíliákon is.

Így tanulmányozhatták például már Franciaországban talált neandervölgyi gyermekek maradványait, amikből még a fogak alapján azt is meg tudták mondani, hogy a gyerek melyik évszakban születhetett.

Látható tehát, hogy ez a felfedezés nem csak az orvostudomány számára jelenthet nagy eredményt: a régészeti kutatásokba is újítást hoz. A feltárások során számtalanszor találnak fogakat a csontok között a régészek, amikből mostantól már az adott személy egykori éghajlati körülményeire, akár évezredekre vagy évmilliókra visszamenően is lehet következtetni.

Ha szívesen olvasnál egy testhez kapcsolódó régészeti kutatásról, ajánljuk ezt az érdekes cikkünket.

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?