Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hamarabb kialakul az immunválasz, ha ugyanabba karba adják be a védőoltást, állapították meg ausztrál kutatók, a felfedezés pedig döntő fontosságú lehet egy világjárvány esetén.
Amikor valamilyen oltást kapunk, általában megkérdezik, melyik karunkba kérjük, és szabadon választhatunk a jobb és a bal között. Általában a gyengébb, nem domináns kart szokás „feláldozni”, mert az injekció után előfordulhat fájdalom vagy duzzanat, ami megnehezítheti a szokásos teendők elvégzését.
Ezért jobb, ha ugyanabba a karodba kapod az emlékeztető oltást
Könnyen lehet, hogy a jövőben megváltozik ez az előzékeny gyakorlat, legalábbis azoknál a vakcináknál, amelyekből több dózisra van szükség. Ha az első injekciót a bal karunkba szúrták, a következőt is abba fogjuk kapni, nem lesz választási lehetőség.
Egy ausztrál kutatás megállapította: ha ugyanabba a karba adják az emlékeztető oltást, mint az elsőt, jobb immunválaszt eredményezhet, mint váltott kar esetén. A tudósok most arra is rájöttek, hogy miért.
A legtöbb vakcina inaktivált vagy legyengített formában tartalmazza azt a kórokozót, amely ellen véd az oltás. Ilyen például az MMR – a mumpsz, kanyaró és rubeola elleni – vakcina. Ahelyett, hogy megbetegítenének, megtanítják az immunrendszert, hogy felkészülhessen a valódi vírus elleni védekezésre – akárcsak egy kiképzésen. Amikor a vakcina antigénje bejut a szervezetbe, a nyirokcsomókban az úgynevezett B-sejtek kifejezetten az adott kórokozó ellen termelnek antitestet.
A sydney-i Új-Dél-Wales-i Egyetem Garvan Orvosi Kutatóintézetének tudósai megállapították, hogy ezek a B-sejtek az oltás beadásához legközelebbi nyirokcsomókban helyezkednek el. Ez pedig annak köszönhető, hogy a makrofágoknak nevezett „takarító” immunsejtek oda irányítják a B-sejteket, ahol a kórokozó megtámadta a szervezetet, ami jelen esetben a vakcina beadásának helye.
Amikor ugyanoda adták be az emlékeztető oltást, a makrofágok már készenlétben voltak, és aktiválták a B-sejteket, hogy kiváló minőségű antitesteket termeljenek. Ez azt jelenti, hogy az oltás közelében lévő nyirokcsomókban a makrofágok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szervezet védekezésének megszervezésében, ezért nagy a jelentősége annak, hogy az emlékeztető vakcinát melyik karba adják be.
Járvány esetén kulcsfontosságú lehet a felfedezés
A kutatók először állatkísérletek segítségével figyelték meg a jelenséget, amelyet aztán embereken is megvizsgáltak. Harminc önkéntes kapott a Pfizer-BioNTech koronavírus-vakcinájából, 20 résztvevőnek ugyanabba a karba adták az emlékeztető adagot, mint az elsőt, míg 10-nél az ellenkezőbe.
Azok, akik mindkét adagot ugyanabba a karba kapták, lényegesen gyorsabban termeltek semlegesítő antitesteket a koronavírus ellen, ez már a második adagot követő első héten belül megtörtént.
Ráadásul ezek az antitestek hatékonyabbak voltak a koronavírus olyan variánsaival szemben is, mint a delta vagy az omikron. A negyedik hétre azonban mindkét csoportnak hasonló lett az ellenanyagszintje, vagyis az előny csak rövid ideig tart.
Ez a korai védelem azonban döntő fontosságú lehet egy járvány kitörése esetén. Pandémia idején az első hetek védettségi szintje óriási különbséget jelenthet a népesség szintjén, különösen a gyorsan mutálódó vírusok esetében, amikor a tudósok versenyt futnak az idővel.
Ennek a tudományos felfedezésnek a későbbiekben nem csak az lehet a következménye, hogy módosítják az oltási protokollt. Ha jobban feltérképezik az immunrendszer efféle finom mechanizmusait, akkor olyan vakcinák is készülhetnek, amelyek kevesebb emlékeztető oltást igényelnek.
Egy kötelező védőoltásról kiderült, hogy hatásos lehet az Alzheimer-kór ellen is.
