Így hat valójában a testedre a só, a zsír és a cukor

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha csak a netes rémhírekre hagyatkoznánk, akkor minden második falat után írhatnánk is a végrendeletünket. A sóra, a zsírra, a cukorra és társaikra sokan már lassan ható méregként tekintenek, pedig az igazság – mint oly sokszor – most is valahol a józan középút környékén található. Erről beszélgettünk Ördög Mária dietetikussal, aki szerint az egészséges táplálkozás alapja egyetlen szóban összefoglalható: mértékletesség.

A „mérgek az ételekben” témája régóta megosztja az internet népét – vannak, akik már a reggeli pirítósra is gyanakodva néznek, mások pedig még mindig gond nélkül nyomják a cukros tejet az esti kakaóba. Közben a gyerekek helyes táplálásáról folyó diskurzus, a light felirat csábítása, a divatdiéták hangzatos ígéretei és az édesítőszerek körüli félinfók csak tovább bonyolítják a képet. De mi az, ami tényleg káros? Ahogy szakértőnk fogalmaz:

Idézőjel ikon

"Szerintem olyan, hogy méreg az étel, nem létezik. Őseink is túlélték az evést – igaz, nem ettek olyan mértéktelenül, mint mi manapság"

Só: kell, de nem mindegy, mennyi

A só – pontosabban a nátrium-klorid – valóban nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez, de nem kell a sószóróhoz nyúlnunk minden étkezés előtt. Ördög Mária szerint a nyersanyagokban eleve megtalálható a szükséges mennyiség, minden, amit ezen felül teszünk az ételbe, már csak az ízlelőbimbóink kedvéért történik.

Idézőjel ikon

Mindenki annyi sóval szereti az ételt, amennyihez gyerekkorában hozzászokott

– hangsúlyozza a szakértő. 

Állati zsír: bűnös vagy áldozat? 

A hatvanas-hetvenes években a zsír gyakorlatilag közellenségnek számított – jött helyette a margarin és az étolaj, a “zsíros kenyér” tiltólistára került. Aztán a tudomány – szerencsére – újragondolta ezt a kérdést. "Az agysejtek fejlődéséhez szükség van az állati zsírokra is" – mondja Ördög Mária.

Idézőjel ikon

"Nem kell tehát a zsírokat sem megvonni magunktól, ebben az esetben is a mértékletesség a kulcs."

A mértékletesség elvét követve ehetünk sót, zsírt és cukrot is
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Cukor: nem a legfőbb rossz a világban

A közösségi médiában nap mint nap olvasni, hogy a cukor maga a gonosz. Ördög Mária szerint azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Őseink is nyalogattak mézet, és nem lett tőle semmi bajuk – mondja. 

Idézőjel ikon

A tévhittel szemben nem a cukor okozza a cukorbetegséget – az igazi kockázat az elhízás. Aminek a túl sok cukros étel hatására jelentősen megnövekedhet az esélye.

A valódi gondot az jelenti, hogy a gyártók sokszor rejtett formában, ízfokozóként adagolják a cukrot az élelmiszerekhez. Éppen ezért fontos mindig elolvasni az összetevőket, még akkor is, ha vegán termékről van szó – azok ugyanis gyakran meglepően kalóriadúsak lehetnek.

Heti egy böjtnap: nem horror, hanem tudatosság

A divatos léböjtkúrák helyett Ördög Mária inkább az egyszerű, ám tudatos megközelítést javasolja. "Nem kell egy hétig csak folyadékot inni. Elég, ha hetente egyszer valamit megvonunk magunktól – egyik nap ne együnk húst, másik nap tejterméket, a harmadikon semmi cukrosat. A lényeg, hogy ne akarjuk másnap bepótolni." Aki nagyon elszánt, az akár csak folyadékos napot is tarthat, de a szakértő ezt már nem tartja ideálisnak.

Light termékek és édesítőszerek: csak okosan

A csökkentett zsírtartalmú light termékek akár hasznosak is lehetnek, de az édesítőszerekről időről időre felröppen egy-egy hír, miszerint rákkeltők vagy károsak. A helyzet azonban nem fekete vagy fehér. Van, amiről kiderül, hogy valóban problémás, de sok esetben túlzóak a rémhírek. Felnőtteknek napi két-három bogyó a kávéba nem feltétlenül tragédia, de mindenki maga döntse el, hogy akar-e ilyesmit fogyasztani. Szakértőnk szerint leginkább annak ajánlott, akinek erre valóban szüksége van – pl. cukorbeteg –, de ebben az esetben is csak mértékkel. 

Gyerekeknek viszont semmiképp ne adjunk mesterséges édesítőszert. Ha valaki a víz mellett időnként valami különleges italt szeretne adni gyermekének, kínálja inkább gyümölcslével, ha nem szeretné olyan édesen, akkor vizezett formában. A gyerekkor az ízlésnevelés időszaka (is). 

És akkor mi a titok?

A mértékletesség. Nem hangzik túl forradalminak, mégis ez az egészséges étkezés alfája és ómegája. Ördög Mária tanácsa egyszerű:

Idézőjel ikon

"Nem kell semmit végleg száműzni az étrendből – de tudatosan, figyelmesen és arányosan válasszunk."

Létezik egy reggeli szokás, ami dietetikus szakértők szerint támogatja egészségünket. Ha érdekel, mi az, ezt a cikkünketajánljuk. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.