Egyetlen egyszerű szokással lassíthatod az agyad öregedését

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Természetes folyamat az agyunk öregedése, de az életmódod felgyorsíthatja, és hosszú távon komoly árat fizethetsz érte.

Elmúlt este tizenegy óra, de még megnéznél egy részt a kedvenc sorozatodból? Vagy megcsúsztál a napi teendőkkel, és késő éjszakába nyúlóan próbálod menteni a helyzetet? Egyik sem túl jó ötlet, mert ha rendszeres nálad az ilyesmi, és rossz az alvásminőséged, az hosszú távon rosszat tesz az agyadnak.

Felgyorsítja az agy öregedését a rossz alvás

Az American Academy of Neurology orvosi folyóiratban megjelent tanulmány megállapította: hosszabb távon a rossz alvás az agy gyorsabb öregedéshez vezethet. A vizsgálatban 589, átlagosan 40 éves résztvevőtől gyűjtöttek alvással kapcsolatos adatokat. Öt évvel később újra megkeresték az alanyokat, hogy alvásuk minőségéről és időtartamáról kérdezzék őket. Eltelt újabb 10 év – a kutatás kezdetétől számítva 15 –, az orvosok ekkor koponya-MR-vizsgálattal határozták meg a résztvevők agyának korát. Ehhez az agyi atrófia mértékét nézték az életkorhoz viszonyítva.

A rossz alvásminőség idősebbé teszi az agyat
Fotó: Dmitrii Marchenko / Getty Images Hungary

Az agyi atrófia – közismertebb és sokkal ijesztőbb néven: agysorvadás – az idegsejtek, valamint a közöttük lévő kapcsolatok elvesztését jelenti. Ez szöveti leépüléssel jár, 25 éves korunk után minden évben néhány tizedszázalékkal csökken az agyunk térfogata. A természetes öregedési folyamat része, de a környezeti ártalmak, sérülések, betegségek és az életmód felgyorsíthatják. A kutatáshoz visszatérve: kiderült, hogy akik krónikusan rosszul aludtak, azoknál gyorsabb volt az agy öregedése. 

Idézőjel ikon

A legrosszabbul alvók agya átlagosan 2,6 évvel volt idősebb, mint amit az életkoruk indokolt volna.

Vagyis az alvásproblémák összefüggésbe hozhatók a későbbi életkorban jelentkező gyengébb gondolkodási teljesítménnyel, rosszabb memóriával, ami növeli a demencia kockázatát. Ráadásul a vizsgálatban részt vevők középkorúak voltak, a rossz alvásminőség hatása már ekkor sem tűnik el nyomtalanul. Tehát ha szeretnéd fiatalon tartani az agyadat, figyelj oda arra, hogy jót és eleget aludj. 

„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy milyen fontos az agy egészségének megőrzése érdekében már életünk korai szakaszában foglalkozni az alvásproblémákkal. Ebbe beletartozik

Idézőjel ikon

a következetes lefekvési idő, a testmozgás, a koffein és alkohol mellőzése lefekvés előtt, valamint a relaxációs technikák alkalmazása”

– mondta Kristine Yaffe, a tanulmány egyik társszerzője, a Kaliforniai Egyetem San Francisco (UCSF) kutatója.

Egyre rosszabbul alszanak a magyarok

A kutatási eredmények tükrében még aggasztóbb, hogy a magyarok milyen nagy arányban számoltak be rossz alvásminőségről. A Szinapszis piackutató cég a Budapesti Alvásközponttal együttműködve 2024-ben ötödik alkalommal mérte fel a hazai lakosság alvási szokásait, a kutatásból pedig részletes képet kaphatunk arról, hogyan és mennyit alszunk. 

Aggasztó, hogy a magyarok jó része rosszul és keveset alszik
Fotó: Andrii Lysenko / Getty Images Hungary

Az objektív alvásminőségi index alapján így alszanak a magyarok:

  • mély, zavartalan alvás, amely után kipihenten és frissen ébred: 2 százalék;
  • elegendő mennyiségű alvás kisebb zavarokkal, néha kipihenten, néha fáradtan ébred, felmerül az egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék;
  • Az alvás időtartama lehet elegendő, de gyakori ébredések és/vagy alvászavarok jellemzik, többnyire kialvatlannak érzi magát, felmerül a súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 41 százalék;
  • Alváshiány vagy gyakori éjszakai felébredések, komoly alvászavarok jellemzik, amelyek negatívan befolyásolják a nappali teljesítményt, és felmerül a nagyon súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék.

Aggasztó, hogy második, még elfogadható alvásminőséggel rendelkező csoport aránya a 2020-as 40 százalékról 29 százalékra csökkent; a legsúlyosabb helyzetben lévő negyedik csoport pedig 16 százalékról 29-re nőtt (a másik kettő stagnált). Az utóbbi években romlott az alvásminőség szubjektív megítélése is, egyre kevesebben mondják azt, hogy „inkább jól” alszanak (25 százalék a 2020-as 30 helyett), és egyre többen számolnak be „inkább rossz” alvásról (18 százalék 12 helyett). 

Az alvás minőségén kívül sokszor a mennyisége sem elegendő. A legtöbb egészséges felnőttnek naponta 7-9 óra alvásra van szüksége. Ehhez képest a magyarok hétköznapokon átlagosan 6,7 órát, hétvégén pedig 7,9 órát alszanak. De a lakosság csaknem harmada (31 százalék) mindössze 6 órát pihen éjszaka. 

Ha szeretnél javítani az alvásminőségeden, mutatunk három módszert, ami jobb alvást eredményez.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.