Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Természetes folyamat az agyunk öregedése, de az életmódod felgyorsíthatja, és hosszú távon komoly árat fizethetsz érte.
Elmúlt este tizenegy óra, de még megnéznél egy részt a kedvenc sorozatodból? Vagy megcsúsztál a napi teendőkkel, és késő éjszakába nyúlóan próbálod menteni a helyzetet? Egyik sem túl jó ötlet, mert ha rendszeres nálad az ilyesmi, és rossz az alvásminőséged, az hosszú távon rosszat tesz az agyadnak.
Felgyorsítja az agy öregedését a rossz alvás
Az American Academy of Neurology orvosi folyóiratban megjelent tanulmány megállapította: hosszabb távon a rossz alvás az agy gyorsabb öregedéshez vezethet. A vizsgálatban 589, átlagosan 40 éves résztvevőtől gyűjtöttek alvással kapcsolatos adatokat. Öt évvel később újra megkeresték az alanyokat, hogy alvásuk minőségéről és időtartamáról kérdezzék őket. Eltelt újabb 10 év – a kutatás kezdetétől számítva 15 –, az orvosok ekkor koponya-MR-vizsgálattal határozták meg a résztvevők agyának korát. Ehhez az agyi atrófia mértékét nézték az életkorhoz viszonyítva.
Az agyi atrófia – közismertebb és sokkal ijesztőbb néven: agysorvadás – az idegsejtek, valamint a közöttük lévő kapcsolatok elvesztését jelenti. Ez szöveti leépüléssel jár, 25 éves korunk után minden évben néhány tizedszázalékkal csökken az agyunk térfogata. A természetes öregedési folyamat része, de a környezeti ártalmak, sérülések, betegségek és az életmód felgyorsíthatják. A kutatáshoz visszatérve: kiderült, hogy akik krónikusan rosszul aludtak, azoknál gyorsabb volt az agy öregedése.
A legrosszabbul alvók agya átlagosan 2,6 évvel volt idősebb, mint amit az életkoruk indokolt volna.
Vagyis az alvásproblémák összefüggésbe hozhatók a későbbi életkorban jelentkező gyengébb gondolkodási teljesítménnyel, rosszabb memóriával, ami növeli a demencia kockázatát. Ráadásul a vizsgálatban részt vevők középkorúak voltak, a rossz alvásminőség hatása már ekkor sem tűnik el nyomtalanul. Tehát ha szeretnéd fiatalon tartani az agyadat, figyelj oda arra, hogy jót és eleget aludj.
„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy milyen fontos az agy egészségének megőrzése érdekében már életünk korai szakaszában foglalkozni az alvásproblémákkal. Ebbe beletartozik
a következetes lefekvési idő, a testmozgás, a koffein és alkohol mellőzése lefekvés előtt, valamint a relaxációs technikák alkalmazása”
– mondta Kristine Yaffe, a tanulmány egyik társszerzője, a Kaliforniai Egyetem San Francisco (UCSF) kutatója.
Egyre rosszabbul alszanak a magyarok
A kutatási eredmények tükrében még aggasztóbb, hogy a magyarok milyen nagy arányban számoltak be rossz alvásminőségről. A Szinapszis piackutató cég a Budapesti Alvásközponttal együttműködve 2024-ben ötödik alkalommal mérte fel a hazai lakosság alvási szokásait, a kutatásból pedig részletes képet kaphatunk arról, hogyan és mennyit alszunk.
Az objektív alvásminőségi index alapján így alszanak a magyarok:
- mély, zavartalan alvás, amely után kipihenten és frissen ébred: 2 százalék;
- elegendő mennyiségű alvás kisebb zavarokkal, néha kipihenten, néha fáradtan ébred, felmerül az egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék;
- Az alvás időtartama lehet elegendő, de gyakori ébredések és/vagy alvászavarok jellemzik, többnyire kialvatlannak érzi magát, felmerül a súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 41 százalék;
- Alváshiány vagy gyakori éjszakai felébredések, komoly alvászavarok jellemzik, amelyek negatívan befolyásolják a nappali teljesítményt, és felmerül a nagyon súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék.
Aggasztó, hogy második, még elfogadható alvásminőséggel rendelkező csoport aránya a 2020-as 40 százalékról 29 százalékra csökkent; a legsúlyosabb helyzetben lévő negyedik csoport pedig 16 százalékról 29-re nőtt (a másik kettő stagnált). Az utóbbi években romlott az alvásminőség szubjektív megítélése is, egyre kevesebben mondják azt, hogy „inkább jól” alszanak (25 százalék a 2020-as 30 helyett), és egyre többen számolnak be „inkább rossz” alvásról (18 százalék 12 helyett).
Az alvás minőségén kívül sokszor a mennyisége sem elegendő. A legtöbb egészséges felnőttnek naponta 7-9 óra alvásra van szüksége. Ehhez képest a magyarok hétköznapokon átlagosan 6,7 órát, hétvégén pedig 7,9 órát alszanak. De a lakosság csaknem harmada (31 százalék) mindössze 6 órát pihen éjszaka.
Ha szeretnél javítani az alvásminőségeden, mutatunk három módszert, ami jobb alvást eredményez.
