Ebben a két életkorban öregszünk a legjobban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A tudósok szerint két olyan kritikus életkor van, amikor drámaian felgyorsul az öregedés.

A Stanford Egyetem tudósai 108 kutatásban résztvevő személy éltét követték nyomon több éven keresztül, hogy megfigyeljék, hogyan megy végbe az öregedés molekuláris szinten az RNS-ben, a fehérjékben és a résztvevők mikrobiomjában.

Ebben a két életkorban öregszünk a leggyorsabban

A kutatás végén a tudósok megállapították, hogy az emberi öregedés nem fokozatosan, vagyis nem lineáris módon történik, hiszen vannak olyan életkorok, amikor kifejezetten felgyorsul a molekulák változása, és ugrásszerűen megöregszenek. Ezek az időpontok, melyeket a tudósok 44 és 60 éves korban állapítottak meg, nem csupán az öregedésünk, hanem az egészségünk szempontjából is különösen fontosak.

Két életkorban, 44 és 60 éves korban ugrásszerűen öregszik a szervezetünk
Fotó: Natalia Lebedinskaia / Getty Images Hungary

Megfigyelték, hogy a koffein metabolizmusának képessége először 40 éves kor körül, majd még egyszer, 60 éves kor körül csökken jelentősen. Az alkohol metabolizmusában részt vevő összetevők is csökkennek, különösen 40 éves kor körül.

Kiderült továbbá, hogy az öregedésnek ebben a két hullámában az emberek gyakran szenvednek izomsérülést, de a negyvenes években fordul elő, hogy jelentősen felhalmozódik a zsír a szervezetben, amely összefüggésben áll a lipidanyagcserével. A 60-as éveikben járó embereket pedig izomvesztés sújtja.

Mindkét korcsoportban változásokat tapasztaltak a szöveteket összetartó fehérjékben, ami megmagyarázza a bőr, az izom, valamint a szív- és érrendszeri változásokat.

Az öregedéssel nőhet a betegségek kockázata

A fentebb említett két kritikus életkorban a betegségek kockázata is gyorsabban növekszik, különösen igaz ez 60 éves kor után. A tanulmány kimutatta, hogy a 60 év felettiek hajlamosabbak a szív- és érrendszeri betegségekre, a veseproblémákra és a 2-es típusú cukorbetegségre.

Mindkét korcsoportban megnő a szívbetegség kockázata
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

A kutatók tanulmányukban kiemelték, vizsgálatuk eredménye segíthet a betegségek diagnosztizálásában és megelőzésében, valamint kitértek arra is, hogy a felfedezés új megvilágításba helyezheti az életkorral összefüggő egészségügyi problémák kialakulását és a kezelési lehetőségeket.

Ebben az életkorban érdemes jobban vigyáznunk magunkra

A vizsgálatban 25 és 75 év közötti egészséges kaliforniaiak vettek részt, átlagosan közel két évig. Ez alatt az idő alatt három-hat havonta vettek tőlük vért, széklet- és bőrmintát, valamint orr- és szájkenetet.
Mivel a nők öregedését 45 és 55 év között felgyorsítja a menopauza, a kutatók külön-külön elemezték a férfi és a női mintákat. Ennek ellenére legnagyobb meglepetésükre az eredmények hasonlóak voltak. 

Hatvan éves kor fölött érdemes csökkenteni a szénhidrátbevitelt
Fotó: Aja Koska / Getty Images Hungary

Ez pedig arra utal, hogy 55 éves kor körül mindkét nemnél ugyanazok a változások mennek végbe.

Egy korábban készült tanulmány szerint van egy harmadik hulláma is az öregedésnek, ami 75 év körül következik be, ám a most elvégzett legújabb kutatás nem tudta megerősíteni ezt az eredményt.

Negyven éves korhoz közeledve érdemes beiktatni a rendszeres testmozgást
Fotó: TravelCouples / Getty Images Hungary

Ami az eddigi tapasztalatokat és a tudomány álláspontját illeti, a kutatók azt tanácsolják, hogy a 40-es és a 60-as éveinkhez közeledve javasolt életmódbeli változtatásokat végrehajtani, például kevesebb alkoholt inni és többet mozogni. A 60-as éveinkhez közeledve pedig érdemes jobban figyelni a szénhidrátbevitelre és a kellő vízfogyasztásra a veseműködés elősegítése érdekében.

Vannak olyan szokások, amelyeket, ha csak 50 évesen építünk be az életünkbe, akkor is jót tesznek az agyunknak. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mit kell tennünk  agyunk egészsége érdekében.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?