Meddig tart, mire lapos lesz a hasam? Kérdések, amiket sosem mertél feltenni az edződnek

Olvasási idő kb. 4 perc

A sporttal kapcsolatban sokakban még mindig megválaszolatlan kérdések lapulnak. Mennyi idő múlva látszik az edzés hatása? Miben mások az élsportolók, mint mi?

A szabadidős sporttevékenységek számos formáját élvezhetjük. Járhatunk egyedül úszni, futni, saját magunk alkotta programok alapján, ott vannak a szabadtéri kondiparkok, de elérhető már a személyi edzések mellett sok telefonos applikáció is, mely néhány adatunk megadása után megmondja, mit és mennyit mozogjunk, hogy közelebb kerüljünk céljainkhoz. Ezek a célok általában megegyeznek, esztétikus külső és egészséges test, minden sportoló erre vágyik. A program eredményes végrehajtásához is azonos attitűdökkel kellene bírnunk, azonban az egyéni eltérésekkel az online rendszerek nem nagyon számolnak.

Az edzésekkel kapcsolatos háttér-információk fontossága

Az élsportolók sikerei mindig a felkészülésen és az azt irányító személyen vagy csapaton múlnak. Foci, úszás, kézilabda, vívás, futás, gimnasztika, bármelyik sportot is említjük, a háttérben mindenhol ott van egy edző, aki buzdít, támogat, helyrerak, felemel vagy a földön tart. Ezt a személyt nem helyettesítheti senki és semmi. És biztosak lehetünk abban is, mi, akik csak a hobbisportolók vagyunk, hogy sokkal professzionálisabbak lehetnénk a magunk választotta mozgásformákban akkor, ha ott lenne velünk az a személy, akitől kérdezhetünk, aki elmondja, mire számíthatunk, ha hozzuk a tervezettet. Erre általában nincs lehetőségünk, egy vezetett csoportos edzés is gyakran kimerül 60 percben a végrehajtásban, pedig mennyivel könnyebb lenne nekiveselkedni úgy a kihívásoknak, ha tudnánk némi háttér-információt a lehetőségeinkről, és ha a fejünkben megfogalmazódó kérdésekre kapnánk is válaszokat.

A kérdés, amit minden edzőnek felteszünk: meddig tart, mire formába lendülök?
Fotó: elementals / Getty Images Hungary

Mi kell ahhoz, hogy kitartóak, bajnok típusúak legyünk? 

Az egyik legnehezebb dolog a motiváció fenntartása, és eljutni ahhoz, hogy minden enerváltság vagy fáradtság ellenére fel tudjuk venni a tornaruhát. Ez igazából nem is fizikai adottságokon múlik, sokkal inkább fejben dől el. A motiváció és a kitartás fokozásával a sportpszichológia foglalkozik. Ez a tudományterület definiálja a bajnok típus attitűdjeit, aki győzelemre született, és aki mindig célirányosan halad a siker felé, mert birtokában van az ehhez szükséges jellemzőknek. Mit tud a bajnok? Pszichésen felkészült a sport jelentette kihívásokra, bízik magában, és tudja, a jelenleginél már oldott meg és még fog is megoldani nehezebb feladatokat is. Rugalmas, és alkalmazkodóképessége rendkívül fejlett, nem ijed meg attól, ha változtatni szükséges az előre eltervezetthez képest, éppen ezért jó a helyzetfelismerő és megoldó képessége is. Nem utolsósorban pedig bízik magában, a környezetében, sosem csak a jelenben gondolkozik, hanem reális rálátása van a jövő történéseire is, ami a sportteljesítményével kapcsolatos.

Nos, ezek egyike sem fizikai képesség függvénye, ezek fejleszthető és tanulható jellemzők, és ezek azok, amelyek birtokában tudatosul bennünk, hogy a kitartásunk és elköteleződésünk bokája nem fordulhat ki az első macskakőben megbotlás alkalmával. 

Mennyit kell edzeni, hogy végre lapos legyen a has és kerek a fenék?

Mindannyian, akik valaha már kezdtünk bele tornába, tapasztalhattuk, hogy az első 2-3 hét lendületét bearanyozzák az első sikerélmények is. Jön az izomláz, és már néhány edzés után érezzük, karcsúbbak vagyunk, feszesebbek, régen érzett izmaink visszajeleznek, hogy helló, itt vagyunk, köszi a törődést. Lelkesedésünk határtalan, pont eddig, mert ezután jön 4-5 hét érthetetlen és látszólag értelmetlen szenvedés, amikor a kezdeti sikerek után úgy tűnik, a befektetett munka ellenére nem történik az égvilágon semmi sem. Pedig ez nem így van, és mennyivel könnyebb lenne átvészelni ezt az időszakot úgy, ha tudnánk, mi is van e mögött. 

Az edzéselmélet az a tudományterület, ami a teljesítményünk optimális növelésével foglalkozik, figyelembe véve minden körülményt, adottságot és időtényezőt is. A csúcsteljesítmény elérését egyrészt meghatározzák velünk született, genetikailag kódolt adottságok és képességek, valamint az emberi szervezet alkalmazkodóképessége is. Fizikai aktivitás eredményeképpen nő a sejtek energiaszolgáltató elemeinek – mitokondrium és izomrost – a száma, az izomzat tartaléktápanyag-raktározó képessége, javul a vérellátás, emelkedik a myoglobinszint, így nő az oxigénraktározó képesség is. Ennek köszönhetően nő az izom mérete, ereje és a mi teljesítőképességünk is. Ehhez az eredményhez minimum 8-12 hét rendszeres edzés szükséges. Az első néhány hétben tapasztalt pozitív változás még nem izomtömeg-növekedés, csak a munka miatt javuló keringés és az izmok javuló tónusa következtében érezhető. Az izom alkalmazkodási ideje 6-8 hét. Tartós és látványos változás legalább 2 hónap befektetett munka után várható. Igaz, nem adják könnyen, de az egészségünk és megjelenésünk miatt az egyik legjobb befektetés, amit véghez vihetünk.

A fő kérdés: ha egyszer már megcsináltuk, edzés nélkül is konzerválható az állapot? 

Gondoljunk csak bele, szervezetünk az edzések kapcsán folyamatosan adaptálódik, hozzászokik az izomzatot érő terheléshez, így ugyanaz a terhelés a jövőben kisebb hatást vált ki, ám a teljesítőképesség ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik. A teljesítményfokozó hatás kiváltásához a terhelést eleve fokozatosan emelni kell. Ha pedig abbahagyjuk a sportolást, inger hiányában az izmaink ellustulnak, és tömegük is csökkenni fog. Általában az erőnléti edzések abbahagyása után már 3-5 héttel megfigyelhető az izomvesztés, míg az állóképesség még ennél is hamarabb romlani kezd. Például már a futás kéthetes kihagyása után nehezebb újra pályára állni. Mivel a mozgás és a sportolás eleve az egészséges életmód nélkülözhetetlen eleme, így jobb, ha nem mondunk le róla, legalább szinten tartás céljából.

Bagyinka Tímea

A szerzőnk sportrehabilitációs és rekreációs szakember, Rectus diastasis master trainer, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.

Bagyinka Tímea
Bagyinka Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.