Meddig tart, mire lapos lesz a hasam? Kérdések, amiket sosem mertél feltenni az edződnek

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A sporttal kapcsolatban sokakban még mindig megválaszolatlan kérdések lapulnak. Mennyi idő múlva látszik az edzés hatása? Miben mások az élsportolók, mint mi?

A szabadidős sporttevékenységek számos formáját élvezhetjük. Járhatunk egyedül úszni, futni, saját magunk alkotta programok alapján, ott vannak a szabadtéri kondiparkok, de elérhető már a személyi edzések mellett sok telefonos applikáció is, mely néhány adatunk megadása után megmondja, mit és mennyit mozogjunk, hogy közelebb kerüljünk céljainkhoz. Ezek a célok általában megegyeznek, esztétikus külső és egészséges test, minden sportoló erre vágyik. A program eredményes végrehajtásához is azonos attitűdökkel kellene bírnunk, azonban az egyéni eltérésekkel az online rendszerek nem nagyon számolnak.

Az edzésekkel kapcsolatos háttér-információk fontossága

Az élsportolók sikerei mindig a felkészülésen és az azt irányító személyen vagy csapaton múlnak. Foci, úszás, kézilabda, vívás, futás, gimnasztika, bármelyik sportot is említjük, a háttérben mindenhol ott van egy edző, aki buzdít, támogat, helyrerak, felemel vagy a földön tart. Ezt a személyt nem helyettesítheti senki és semmi. És biztosak lehetünk abban is, mi, akik csak a hobbisportolók vagyunk, hogy sokkal professzionálisabbak lehetnénk a magunk választotta mozgásformákban akkor, ha ott lenne velünk az a személy, akitől kérdezhetünk, aki elmondja, mire számíthatunk, ha hozzuk a tervezettet. Erre általában nincs lehetőségünk, egy vezetett csoportos edzés is gyakran kimerül 60 percben a végrehajtásban, pedig mennyivel könnyebb lenne nekiveselkedni úgy a kihívásoknak, ha tudnánk némi háttér-információt a lehetőségeinkről, és ha a fejünkben megfogalmazódó kérdésekre kapnánk is válaszokat.

A kérdés, amit minden edzőnek felteszünk: meddig tart, mire formába lendülök?
Fotó: elementals / Getty Images Hungary

Mi kell ahhoz, hogy kitartóak, bajnok típusúak legyünk? 

Az egyik legnehezebb dolog a motiváció fenntartása, és eljutni ahhoz, hogy minden enerváltság vagy fáradtság ellenére fel tudjuk venni a tornaruhát. Ez igazából nem is fizikai adottságokon múlik, sokkal inkább fejben dől el. A motiváció és a kitartás fokozásával a sportpszichológia foglalkozik. Ez a tudományterület definiálja a bajnok típus attitűdjeit, aki győzelemre született, és aki mindig célirányosan halad a siker felé, mert birtokában van az ehhez szükséges jellemzőknek. Mit tud a bajnok? Pszichésen felkészült a sport jelentette kihívásokra, bízik magában, és tudja, a jelenleginél már oldott meg és még fog is megoldani nehezebb feladatokat is. Rugalmas, és alkalmazkodóképessége rendkívül fejlett, nem ijed meg attól, ha változtatni szükséges az előre eltervezetthez képest, éppen ezért jó a helyzetfelismerő és megoldó képessége is. Nem utolsósorban pedig bízik magában, a környezetében, sosem csak a jelenben gondolkozik, hanem reális rálátása van a jövő történéseire is, ami a sportteljesítményével kapcsolatos.

Nos, ezek egyike sem fizikai képesség függvénye, ezek fejleszthető és tanulható jellemzők, és ezek azok, amelyek birtokában tudatosul bennünk, hogy a kitartásunk és elköteleződésünk bokája nem fordulhat ki az első macskakőben megbotlás alkalmával. 

Mennyit kell edzeni, hogy végre lapos legyen a has és kerek a fenék?

Mindannyian, akik valaha már kezdtünk bele tornába, tapasztalhattuk, hogy az első 2-3 hét lendületét bearanyozzák az első sikerélmények is. Jön az izomláz, és már néhány edzés után érezzük, karcsúbbak vagyunk, feszesebbek, régen érzett izmaink visszajeleznek, hogy helló, itt vagyunk, köszi a törődést. Lelkesedésünk határtalan, pont eddig, mert ezután jön 4-5 hét érthetetlen és látszólag értelmetlen szenvedés, amikor a kezdeti sikerek után úgy tűnik, a befektetett munka ellenére nem történik az égvilágon semmi sem. Pedig ez nem így van, és mennyivel könnyebb lenne átvészelni ezt az időszakot úgy, ha tudnánk, mi is van e mögött. 

Az edzéselmélet az a tudományterület, ami a teljesítményünk optimális növelésével foglalkozik, figyelembe véve minden körülményt, adottságot és időtényezőt is. A csúcsteljesítmény elérését egyrészt meghatározzák velünk született, genetikailag kódolt adottságok és képességek, valamint az emberi szervezet alkalmazkodóképessége is. Fizikai aktivitás eredményeképpen nő a sejtek energiaszolgáltató elemeinek – mitokondrium és izomrost – a száma, az izomzat tartaléktápanyag-raktározó képessége, javul a vérellátás, emelkedik a myoglobinszint, így nő az oxigénraktározó képesség is. Ennek köszönhetően nő az izom mérete, ereje és a mi teljesítőképességünk is. Ehhez az eredményhez minimum 8-12 hét rendszeres edzés szükséges. Az első néhány hétben tapasztalt pozitív változás még nem izomtömeg-növekedés, csak a munka miatt javuló keringés és az izmok javuló tónusa következtében érezhető. Az izom alkalmazkodási ideje 6-8 hét. Tartós és látványos változás legalább 2 hónap befektetett munka után várható. Igaz, nem adják könnyen, de az egészségünk és megjelenésünk miatt az egyik legjobb befektetés, amit véghez vihetünk.

A fő kérdés: ha egyszer már megcsináltuk, edzés nélkül is konzerválható az állapot? 

Gondoljunk csak bele, szervezetünk az edzések kapcsán folyamatosan adaptálódik, hozzászokik az izomzatot érő terheléshez, így ugyanaz a terhelés a jövőben kisebb hatást vált ki, ám a teljesítőképesség ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik. A teljesítményfokozó hatás kiváltásához a terhelést eleve fokozatosan emelni kell. Ha pedig abbahagyjuk a sportolást, inger hiányában az izmaink ellustulnak, és tömegük is csökkenni fog. Általában az erőnléti edzések abbahagyása után már 3-5 héttel megfigyelhető az izomvesztés, míg az állóképesség még ennél is hamarabb romlani kezd. Például már a futás kéthetes kihagyása után nehezebb újra pályára állni. Mivel a mozgás és a sportolás eleve az egészséges életmód nélkülözhetetlen eleme, így jobb, ha nem mondunk le róla, legalább szinten tartás céljából.

Bagyinka Tímea

A szerzőnk sportrehabilitációs és rekreációs szakember, Rectus diastasis master trainer, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bagyinka Tímea
Bagyinka Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.