Ha félóránként csak 2 percre felállsz az asztaltól, már azzal is sokat teszel magadért

Olvasási idő kb. 4 perc

Valamennyien tudjuk, hogy a sok ülés káros: de mit tegyünk, ha életünk nagy része ülve, képernyők előtt zajlik? Rávilágítunk néhány dologra, hogy könnyebben vigyázhass az egészségedre.

Mióta életünk nagy részét az otthonunkban töltjük, már nem is csupán ülőmunkáról beszélünk, de voltaképp ülő életmódról. Ha épp nem számítógép előtt végezzük az otthonra kiszervezett munkánkat, akkor a gyerekkel ülünk a gép előtt, követve az óráit vagy segítve a beadandó házi feladat megoldását, ülve eszünk, majd a nap végén kimerülten lerogyunk egy ülőalkalmatosságra azzal, hogy elfáradtunk. A tipikus otthon dolgozós, otthon tanulós családnak bizony az ülésből már sokkal több jut, mint a puszta ülőmunka. Miért is baj, ha ülésből áll az életünk?

Nem hiába igyekszünk kihangsúlyozni minden cikkben, hogy az emberi test mozgásra termett: a fizikai inaktivitás gyakorlatilag alattomosan leépíti szervezetünk működését. 

  • Lassul a vérkeringés, így az alsó végtagban könnyebben kialakulnak vérrögök, és megnő a trombózis veszélye. 
  • A jó koleszterin szintje 20 százalékkal csökken. 
  • A szív- és keringési betegségek kockázata két és félszeresére nő.
  • Növekszik a krónikus gyulladások aránya.
  • Csökken a tüdőkapacitás.
  • Az ülésben meggyengült, illetve túlerőltetett izmok miatt ízületi mozgásterünk csökken, mobilitásunk romlik.
  • A cukorbetegség veszélye nő.

Ha már életünk nagy része a négy fal közé kényszerült, pótoljuk a kieső mozgást kirándulással, túrázással, kültéri sportokkal vagy otthoni tornával! Emellett azonban ott a rengeteg kötelezettségünk, melyeknek a képernyő előtt eleget kell tennünk. Mit tehetünk hát, hogy lefaragjunk abból az ülésmennyiségből, aminek látszólag nincs alternatívája? 

Álljunk! 

A WHO ajánlása legalább heti 150 perc testmozgás – azonban kutatások szerint a fenti élettani kockázatok csökkenése nem számottevő akkor, ha ennek a 150 percnek a dacára a többi fennmaradó időt javarészt ülésben töltjük. Minél inkább csökkentjük az üléssel töltött időt, annál jobbak a kilátásaink: akár csak az állás, fel-alá járkálás, sétálás, házimunka is aktivitásnak minősül a teljesen inaktív üléshez képest. 

Kutatások azt támasztják alá, hogy már a puszta állás is sokkal több izommunkát jelent, mint az ülés, és ahhoz képest, hogy statikus helyzetről beszélünk, meglepő módon megugrik a szervezetünk aktivitása az üléshez képest. Jobb lesz a vérkeringésünk, alacsonyabb a vércukor- és a koleszterinszintünk. 

Legalább amikor telefonálunk, akkor álljunk fel
Fotó: Tony Anderson / Getty Images Hungary

Ez már csak azért is jó hír, mert a munkánkat ellátni gyakran elég nehézkes lenne mozgásban töltve, de az állás mégiscsak könnyebben megoldható. Egy betartható javaslat például az, hogy félóra munkából töltsünk 20 percet ülve – már ha szükséges persze –, 8 percet állva, és 2 percet testünk átmozgatásával vagy mozgásban. Annak a 8 perc állásnak könnyebben találunk apropót, mintha az online megbeszélés közepén elkezdenénk fel-alá sétálni vagy nyújtani. 

Az irányelv az, hogy a munkaidő alatt legalább 32 testhelyzet-változtatást eszközöljünk, s ezzel már tettünk valamit keringésünk egészségéért és vérnyomásunk optimalizálásáért. 

Huzamosabb ideig persze állni sem ideális, az állómunkások hátfájása és visszerei legalábbis erről tanúskodnak. A fenti javasolt arányokat tehát nem feltétlenül érdemes eltolni az állás irányába, főleg nem egyik napról a másikra. Ha van rá lehetőségünk, akkor mozogni érdemes lehet ugyan többet, de arra is számítsunk, hogy könnyebben el fogunk fáradni a nap végére, főleg, ha nem fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat. Jó ötletnek tűnhet, hogy holnaptól minden telefonhívás során sétáljunk fel-alá, de jelentős mennyiségű telefonálás esetén, megfelelő adaptáció nélkül, vélhetően túlzottan fárasztó munkanapunk lesz. 

Mozogjunk!

Az a félóránként két – vagy több – perc mozgás többféleképpen is kivitelezhető. Beállíthatunk időzítőt, telepíthetünk számítógépes szoftvereket vagy telefonos appokat, melyek figyelmeztetnek, és a legtöbb okosóra is jelez, hogy ideje mozogni. Iktassunk be ilyenkor egy vízvételező kört, vagy egyszerűen csak szellőztessünk egyet a szobában, vagy menjünk ki a friss levegőre. Néhány könnyen elvégezhető mobilizáló vagy nyújtó gyakorlatot is érdemes beiktatni. 

Apró alapgyakorlatokat ülve is végezhetünk
Fotó: Riska / Getty Images Hungary

Gyakorlatok ülő vagy álló helyzetben:

  • Összekulcsolt kézzel gömbölyítjük a hátunkat. 
  • Felhúzzuk a páros vállunkat, majd jól lefelé tolva leengedjük, nyakunkat kinyújtóztatva belőle.
  • Végezzünk félfejkörzéseket. 
  • Néhány vállkörzést követően egyik, másik majd mindkét vállat forgassuk be előre, karunk közben oldalsó középtartásban.
  • Egyik karunk a combunk mellett, másik karunk megemelve a fülünk mellé, és végezzünk törzshajlításokat előbb egyik, majd a másik oldalra.
  • Mozdulatlan medencével végezzünk óvatos, kontrollált törzscsavarásokat mindkét irányba, a nyakunk vele mozduljon abban a mértékben, amiben a törzsünk is fordul.
  • Lassan hajoljunk előre, próbáljunk nyújtózni a kezekkel a talaj felé.
  • Ülésben tegyük keresztbe egyik lábunkat a másik combon és hajoljunk kissé előre, majd ismételjük a másik oldalra is.
  • Állásban széles terpeszállásban dőljünk előre, kinyújtott karjainkat támasszuk meg az asztal lapján vagy a szék stabil háttámláján.

A fentiek csupán egyszerű példák néhány gyakorlatra, melyeket gyorssegélyként alkalmazhatunk, ha nincs semmi komolyabb gerincproblémánk, és a porckorongjaink is épek. Bármilyen mozgatórendszeri probléma esetén egyeztessünk szakértővel! És természetesen a fenti néhány perc nem helyettesíthet egy teljes órát, amelyet a testtartás-korrekcióra és az ülőmunka ártalmainak kiküszöbölésére alakítottak ki. Érdemes ilyen mozgást beiktatni magunknak: pilatesben, jógában, sőt táncban és funkcionális edzésekben is vannak már erre specializált gyakorlatsorok. 

Igyekezzünk tehát az otthoni munkavégzés és a sokszor nehezítő körülmények dacára megtervezni a munkaidőnket egészségvédelmi szempontból is! A következő cikkek is segíthetnek ebben:

Dávid Enikő
Dávid Enikő
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?