Mitől olyan jó a nyújtózás, és miben különbözik a nyújtástól?

Olvasási idő kb. 3 perc

Tudtad, hogy a nyújtózás és a nyújtás nem ugyanaz? És hogy a nyújtózásnak milyen fontos élettani szerepe van? Ideje példát venni gyakran nyújtózó háziállatainkról, és el is mondjuk, miért.

Felvirrad a reggel, ébredezünk… ha lehet, kicsit húzzuk az időt… majd egy ponton azért fel is ülünk vagy állunk, és egy ásítás kíséretében nyújtózunk egy nagyot. Ismerős, ugye? És jó érzés? Hát persze, hogy jó. De miért is? 

Ennek a fajta reggeli nyújtózásnak neve is van: pandikuláció, és a latin pandere, azaz nyújtani szóból származik. A kutyák és a macskák is egy kellemes szunyókálásból felébredve és lábra kászálódva, ásítás közben ugyanezt az önkéntelen nyújtózást végzik – talán csak kicsit bájosabban, mint mi, emberek. A mellső lábaikat kinyújtják, ível a hátuk, kitolják a hátsójukat. Éppen úgy, mint a kétlábúak, a többi emlős, sőt még a madarak is. 

Mielőtt rátérnénk, mire is való ez az ösztönös mozdulat, nézzük meg, mi történik ezt megelőzően, alvás közben. Ha alszunk, a szervezetünk takarékon van. Alacsony a vérnyomásunk, a szívritmusunk belassul, a nyirokkeringés pang. Szimpatikus idegrendszerünk kikapcsol, hogy pihenni tudjunk. A különböző alváspózokban izmaink kontroll híján furcsábbnál furcsább helyzetbe kerülnek, megfeszülnek, hőmérsékletük csökken, elmerevednek. Alvásunk REM fázisában izmaink szó szerint megbénulnak, valószínűsíthetően azért, hogy álmainkat ne kövessük le valós mozgással. 

Nem véletlen, hogy olyan jó érzés
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

Ébredéskor ebből a passzív helyzetből egész testünket egy aktív, élénk, kontrollált állapotba kell hoznunk. A nyújtózással izmainkat újra készenlétbe helyezzük, felélénkítjük a vérkeringésünket, bekapcsoljuk idegrendszerünket, hogy az aztán irányítani tudja mozgásunkat. A fokozott vérkeringés és a tónusos izomzat a ruganyosságunkat, ízületeink mozgékonyságát is helyreállítja. A pangó folyadékot az izomnyújtás újra a megfelelő helyére masszírozza.

Ha jól megvizsgáljuk, a nyújtózás nem igazán nyújtás. Izmainkkal ugyanis előbb erőteljes kontrakciót végzünk, majd ezt követően megnyújtjuk őket, és aztán térnek vissza normál tónusukba. Az intenzív nyújtás során az izom hossza eléri azt a pontot, amikor reflexszerűen jelez az agynak, hogy „eddig és ne tovább”, minek eredményeképpen a tónus enyhül, ezáltal kerül a normatónusba, szabályos készenléti helyzetbe. Ez egyfajta feszültségoldást is eredményez, ettől érezzük a nyújtást olyan felszabadítónak. 

Tehát a nyújtózás jelensége – kontrakció, megnyújtás, ellazítás – voltaképpen egy természetes újraindítási folyamat, mintha megnyomnánk egy reboot gombot. Miután ez végbemegy, testünk készen áll mindennapi feladatainak elvégzésére. Embereknél talán kevésbé gyakori, hogy felpattannak az ágyból egy jó nyújtózás után, de az állatok valóban azonnali erőbedobásra képesek a nyújtózást követően. 

A nyújtózás azért is izgalmas jelenség, mert nem csupán önkéntelenül vagyunk képesek végbevinni, hanem ha rágondolunk, az agyunk már indítja is a folyamatot. Van még egy jelenség, ami így működik: az ásítás. Bizony nem véletlen, hogy a nyújtózás az ásítással alkot párost: az ásításkor az állkapocs és a nyak izmait is előbb összehúzzuk, aztán megnyújtjuk, majd ellazulnak normál tónusra, és készen állnak a használatra. Sőt, ha az ásításra gondolunk, majd ásítunk, jó eséllyel a karunkkal is indítani fogunk egy nyújtózást. Mindehhez az ásítás is feszültségoldó hatással bír, csakúgy, mint az izmok hosszának megnyújtását követő reflex eredményeképp történő ellazulás. Számos kutatás igyekszik kideríteni az ásítás mibenlétét, funkcióját, ragályosságának okait. Az egyik, talán nem is alaptalan feltételezés szerint egyik szerepe az lehet, hogy a falka készenléti állapotát fenntartsa: az ásítás és annak egyénről egyénre terjedése révén a vele együtt járó nyújtózást követően a falkatagok azonnali akaratlagos fizikai aktivitásra, bevetésre képesek. 

Állítólag a kutyák és macskák akár napi 40 nyújtózást is megejtenek, és utána felfrissülve mennek tovább a dolgukra. Amikor legközelebb elgémberedve felkelünk a gép elől, vagy hosszú időt töltöttünk ugyanabban a statikus pózban, gondoljunk bátran az ásításra, és nyújtózzunk hozzá egy nagyot, hogy egy gyors újraindítással felfrissülést biztosítsunk a testünk számára!

Dávid Enikő
Dávid Enikő
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.