Mitől olyan jó a nyújtózás, és miben különbözik a nyújtástól?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tudtad, hogy a nyújtózás és a nyújtás nem ugyanaz? És hogy a nyújtózásnak milyen fontos élettani szerepe van? Ideje példát venni gyakran nyújtózó háziállatainkról, és el is mondjuk, miért.

Felvirrad a reggel, ébredezünk… ha lehet, kicsit húzzuk az időt… majd egy ponton azért fel is ülünk vagy állunk, és egy ásítás kíséretében nyújtózunk egy nagyot. Ismerős, ugye? És jó érzés? Hát persze, hogy jó. De miért is? 

Ennek a fajta reggeli nyújtózásnak neve is van: pandikuláció, és a latin pandere, azaz nyújtani szóból származik. A kutyák és a macskák is egy kellemes szunyókálásból felébredve és lábra kászálódva, ásítás közben ugyanezt az önkéntelen nyújtózást végzik – talán csak kicsit bájosabban, mint mi, emberek. A mellső lábaikat kinyújtják, ível a hátuk, kitolják a hátsójukat. Éppen úgy, mint a kétlábúak, a többi emlős, sőt még a madarak is. 

Mielőtt rátérnénk, mire is való ez az ösztönös mozdulat, nézzük meg, mi történik ezt megelőzően, alvás közben. Ha alszunk, a szervezetünk takarékon van. Alacsony a vérnyomásunk, a szívritmusunk belassul, a nyirokkeringés pang. Szimpatikus idegrendszerünk kikapcsol, hogy pihenni tudjunk. A különböző alváspózokban izmaink kontroll híján furcsábbnál furcsább helyzetbe kerülnek, megfeszülnek, hőmérsékletük csökken, elmerevednek. Alvásunk REM fázisában izmaink szó szerint megbénulnak, valószínűsíthetően azért, hogy álmainkat ne kövessük le valós mozgással. 

Nem véletlen, hogy olyan jó érzés
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

Ébredéskor ebből a passzív helyzetből egész testünket egy aktív, élénk, kontrollált állapotba kell hoznunk. A nyújtózással izmainkat újra készenlétbe helyezzük, felélénkítjük a vérkeringésünket, bekapcsoljuk idegrendszerünket, hogy az aztán irányítani tudja mozgásunkat. A fokozott vérkeringés és a tónusos izomzat a ruganyosságunkat, ízületeink mozgékonyságát is helyreállítja. A pangó folyadékot az izomnyújtás újra a megfelelő helyére masszírozza.

Ha jól megvizsgáljuk, a nyújtózás nem igazán nyújtás. Izmainkkal ugyanis előbb erőteljes kontrakciót végzünk, majd ezt követően megnyújtjuk őket, és aztán térnek vissza normál tónusukba. Az intenzív nyújtás során az izom hossza eléri azt a pontot, amikor reflexszerűen jelez az agynak, hogy „eddig és ne tovább”, minek eredményeképpen a tónus enyhül, ezáltal kerül a normatónusba, szabályos készenléti helyzetbe. Ez egyfajta feszültségoldást is eredményez, ettől érezzük a nyújtást olyan felszabadítónak. 

Tehát a nyújtózás jelensége – kontrakció, megnyújtás, ellazítás – voltaképpen egy természetes újraindítási folyamat, mintha megnyomnánk egy reboot gombot. Miután ez végbemegy, testünk készen áll mindennapi feladatainak elvégzésére. Embereknél talán kevésbé gyakori, hogy felpattannak az ágyból egy jó nyújtózás után, de az állatok valóban azonnali erőbedobásra képesek a nyújtózást követően. 

A nyújtózás azért is izgalmas jelenség, mert nem csupán önkéntelenül vagyunk képesek végbevinni, hanem ha rágondolunk, az agyunk már indítja is a folyamatot. Van még egy jelenség, ami így működik: az ásítás. Bizony nem véletlen, hogy a nyújtózás az ásítással alkot párost: az ásításkor az állkapocs és a nyak izmait is előbb összehúzzuk, aztán megnyújtjuk, majd ellazulnak normál tónusra, és készen állnak a használatra. Sőt, ha az ásításra gondolunk, majd ásítunk, jó eséllyel a karunkkal is indítani fogunk egy nyújtózást. Mindehhez az ásítás is feszültségoldó hatással bír, csakúgy, mint az izmok hosszának megnyújtását követő reflex eredményeképp történő ellazulás. Számos kutatás igyekszik kideríteni az ásítás mibenlétét, funkcióját, ragályosságának okait. Az egyik, talán nem is alaptalan feltételezés szerint egyik szerepe az lehet, hogy a falka készenléti állapotát fenntartsa: az ásítás és annak egyénről egyénre terjedése révén a vele együtt járó nyújtózást követően a falkatagok azonnali akaratlagos fizikai aktivitásra, bevetésre képesek. 

Állítólag a kutyák és macskák akár napi 40 nyújtózást is megejtenek, és utána felfrissülve mennek tovább a dolgukra. Amikor legközelebb elgémberedve felkelünk a gép elől, vagy hosszú időt töltöttünk ugyanabban a statikus pózban, gondoljunk bátran az ásításra, és nyújtózzunk hozzá egy nagyot, hogy egy gyors újraindítással felfrissülést biztosítsunk a testünk számára!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dávid Enikő
Dávid Enikő
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.