Évek óta halljuk a figyelmeztetéseket, hogy a deréktáji pluszkilók károsabbak a szívre, mint a csípő vagy a comb körüli extra centik, ennek okairól azonban ritkán esik szó.
A jelenlegi legfrissebb OECD-jelentés szerint a világ negyedik (!) legelhízottabb, egyben Európa legelhízottabb nemzete vagyunk. A magyarországi lakosság kétharmada jelentős súlytöbblettel él, ezen belül a hasi elhízás a férfiak 38, a nők 55 százalékát érinti. Arra, hogy milyen kockázatokkal jár, ha továbbra sem figyelünk a hasunkra felszaladó kilókra, a Harvard Medical School hívja fel a figyelmünket.
A derék kerületével együtt sajnos a kardiovaszkuláris betegségek kockázata is nő
– magyarázza dr. Osama Hamdy, a Harvard egyetem elhízáskutató központjának orvosigazgatója. A hasi zsír, amit az orvosok szaknyelven viszcerális zsírként emlegetnek, nagyban eltér ugyanis a csípő és a comb tájékán felhalmozódó zsírtól. Ezek a zsigeri zsírok persze mindenkiben ott vannak: a májat, a szívet, a veséket és a hasnyálmirigyet borítják be, ezzel védve őket a külső behatásokkal szemben, az viszont már egyáltalán nem mindegy, milyen mennyiségben képzik ezt a védőburkot. Ezek a típusú zsírok védelmi funkciójukon túl ugyanis hormonszerű anyagokat is termelnek, amelyek a gyűjtőerekbe kerülnek. Így alakulhat ki például a lipotoxicitás (zsírsavtúltengés) állapota is, melynek során nemcsak a hasnyálmirigy működése változik, de kevesebb inzulint is termel a szervezet.
A zsigeri zsír felhalmozódása így nagyban hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is.
De mi történik, miután elpusztulnak a zsírsejtek? Sajnos nem sok jó: gyulladáskeltő citokinek szabadulnak fel, olyan molekulák, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Érdekes, hogy a hasi zsírral ellentétben a csípőre és a combokra rakódó zsír kevésbé veszélyes, így a körte alkatú emberek esetében jóval alacsonyabb a cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulásának kockázata is.
Kit érinthet?
Génjeink, nemünk, valamint életmódunk mind közrejátszik abban, hogy mennyi zsigeri zsír halmozódik fel a testünkben. A probléma kevésbé gyakori a mediterrán országokban élő emberek körében, és itt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása is jóval ritkább. Az amerikai őslakosok, az indiánok, a spanyolok és indiaiak, valamint a Dél-Ázsia területén élők esetében azonban nagyobb a kockázata a zsigeri zsír kialakulása mellett a 2-es típusú cukorbetegségnek is.
Számítanak a centik
Egyelőre nincs tuti recept a hasi zsír célzott eltüntetésére, a szénhidrátcsökkentett diéta azonban hasznos lehet, különösen a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára. Nem kell persze mindenáron kerülni a szénhidrátokat, érdemes inkább tudatosan étkezni: kerülendő a hozzáadott cukor miatt például a sütemények, torták, fagylalt, üdítőitalok, gyümölcslevek fogyasztása. Törekedjünk a fehér liszt fogyasztásának csökkentésére is, figyeljünk oda, hogy milyen pékárut vásárolunk, de érdemes a keményítőtartalmú ételeket, például a burgonyát és a kukoricát is visszaszorítani.
Bizonyos diéták segíthetnek az inzulintermelés javításában és a zsigeri zsír csökkentésében. Megoldást jelenthet például a mediterrán étrend és az időszakos böjt is, vagyis ha mondjuk, heti három napon 8 és 14 óra közé korlátozzuk az étkezéseinket, a maradék négy napban pedig a megszokott módon táplálkozunk. Egy további bevált módszer, ha a nap utolsó étkezése után legalább 14 órát várunk, mielőtt megkezdjük a következő napi első étkezésünket. Nem elég ugyanakkor, ha csak arra figyelünk, hogy mikor mit eszünk, a rendszeres testmozgás, a kielégítő alvás továbbra is ugyanúgy elengedhetetlen az egészségünk megőrzéséhez.
