Az eredmények tovább erősítik azt a szemléletet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és az agy egészségének megőrzése szorosan összefügg.
Magyar adatokon alapuló nemzetközi teszteket mutatott be a Magyar Kardiológusok Társasága, amelyekkel matematikai pontossággal megjósolhatóak az elkövetkező 10 évünkben bekövetkező súlyos szív-érrendszeri események kockázata.
A szívinfarktusok és a ritmuszavarok előfordulása bizonyítottan megemelkedik karácsony idején. Ennek hátterében nem egyetlen ok áll.
A munkahelyi stressz hosszabb távon súlyos testi és lelki következményeket is okozhat, ezért ha teheted, érdemes lépni.
Azt szinte mindenki tudja, hogy a káposzta remek C-vitamin-forrás, de azt biztosan nem gondoltad, hogy ennyire egészséges!
Egyre több embert diagnosztizálnak szív- és érrendszeri megbetegedéssel, pedig rengeteget tehetünk a betegség megelőzéséért, egészségünk megőrzéséért. Például ehetnénk egészségesebben. De vajon hogyan?
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel. Becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A legtöbben a szív- és érrendszeri szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli.
Azt tudjuk, hogy a bő zsiradékban rántott ételek nem tesznek jót a szív egészségének. Egy friss kutatás megpróbálta számszerűsíteni ezt a tényt.
A kutyatulajdonosok egészségesebb szívvel élnek – derítette ki egy friss kutatás.
A KardioKözpont 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített, hogy felmérje a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos tudást és lakossági gyakorlatot. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok kétharmada személyesen vagy családtagon keresztül érintett, mégis kevesen, százból csupán négyen járnak kardiológiai szűrésre.
Az emberi szervezetet nem egészen arra találták ki, hogy alvással együtt átlagosan napi 17 órát töltsön szinte teljesen mozdulatlanul, márpedig a nyugati társadalomban élők zömére ez jellemző. És ezt nem unalmukban szajkózzák az okosok, hiszen a mozgásszegény életet élőknek 40 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy 15 éven belül meghaljanak, mint azoknak, akik kevesebb mint három órát ücsörögnek egy nap vagy rendszeresen mozognak.
Tudtad, hogy Magyarországon az egészségi problémák közül a szív- és érrendszeri betegségek számítanak vezető haláloknak? Hiába fejlődik az orvostudomány, hiába nő az átlagéletkor, ha közben nagy ívben teszünk az egészséges életmódra, és inkább rábízzuk magunkat az orvosi reflexre (gyógyszert mindenre!) és a tüneti kezelésekre.
