A Science Daily számolt be az American Cancer Society legfrissebb eredményeiről, melyek szerint csökkenti a korai halálozás kockázatát, ha az ülve töltött idő napi mennyiségének egy egészen apró részét cseréljük könnyű fizikai aktivitásra.
Számos előnye van a mozgásnak
A rendszeres, közepes és nehéz fizikai aktivitás (MVPA) csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos ráktípusok kialakulásának esélyét, valamint a korai halál kockázatát. Ez azonban fordítva is igaz: a mozgásszegény, ülő életmód növeli a betegségek és a korai halál kockázatát. Már csak ezért is megéri a lépcsőt használni lift helyett.
A legtöbb korábbi kutatás feltárta ugyan az ülő életmód kockázatos következményeit, viszont nem vették figyelembe a lehetőséget, hogy pár ülve töltött órát könnyed mozgásra cserélhetünk. A további vizsgálatok alkalmával 92 541 résztvevő ülve, könnyű, mérsékelt vagy nehéz fizikai aktivitással töltött idejét elemezték.
Mennyit érdemes mozogni?
A kutatás 14 éven keresztül vizsgálta a résztvevők szokásait és egészségét. Abban az esetben, ha a legkevésbé aktív emberek (akik naponta átlagosan 17 percet töltenek mozgással) napi 30 percnyi ülés helyett a testmozgást választják, 14 százalékkal csökkentik a korai halál kockázatát. Ez az arány 45 százalékra nő, ha a mérsékelt aktivitás helyett nehezebb mozgásformát választunk.
A mérsékelten aktív résztvevők esetében a kutatók hasonló összefüggéseket találtak: fél óra ülés könnyű mozgással történő kiváltása 6 százalékkal csökkenti a halálozási arányt. Ha 30 perc üléssel töltött időt közepes vagy nehéz fizikai aktivitással helyettesítünk, ez az arány 17 százalékra emelkedik. Érdekesség azonban, hogy azok esetében, akik aktívan mozognak, nem volt összefüggés a 30 perc ülés sporttal való helyettesítése és a korai halál kockázata között.
Az eredmények szerint azok, akik rendszeresen végeznek valamilyen testmozgást, alacsonyabbak, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, valamint kevesebb az esély arra, hogy dohányoznának. A résztvevők üléssel töltött idejének 39 százalékát a televíziózás, 20 százalékát az olvasás teszi ki.
Fontos megjegyezni, hogy az Erika Rees-Punia által vezetett kutatásnak vannak bizonyos korlátai: a résztvevők a mozgással és az üléssel töltött idejüket önkéntes alapon diktálták be, és a tanulmány nem veszi figyelembe az olyan mindennapi tevékenységeket, mint például a takarítás vagy a főzés. „Az eredmények arra engednek következtetni, hogy már az is nagyban hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez és a korai halál elkerüléséhez, ha az üléssel töltött időnk kis részét fordítjuk mozgásra” – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
