önismeret 7 - Dívány

Figyelmen kívül hagyás, szeretetmegvonás, elejtett megjegyzések. Semmi látványos bántás, amire könnyű volna rámutatni, mégis nagyon rosszul érzed magad a viselkedésétől. Az udvarias máz mögött rejtett indulatok forrnak, amelyek időnként kitörnek, és rád irányulnak. Hogyan lehet felismerni a passzív-agresszív magatartást, és mit lehet tenni ellene? Legújabb sorozatunk ötödik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a reakcióképzésről.

Amikor két ember kapcsolódik egymáshoz, gyakran nehéz eldönteni, hogy lélektani értelemben hol kezdődik az egyik, és hol végződik a másik személy. Mindenkinek lehetnek például olyan félelmei és vágyai, amelyeket annyira mélyre temet magában, hogy csak a másiknak tulajdonítva képes szembenézni velük. Meg tudunk ismerni bárkit is önnön valójában, vagy folyton csak a saját belső képeinket vetítjük ki a környezetünkben élőkre? Legújabb sorozatunk negyedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a projekciókról.

Ismersz olyan embereket, akik hajlamosak idealizálni másokat, hogy aztán pillanatok alatt óriásit csalódjanak bennük? Akik jókra és gonoszokra osztják fel a világot, mintha még mindig gyerekek lennénk? Akik fekete-fehérben gondolkodva, elvágólagosan működnek, de a komplexitást, az ambivalenciát, az átmeneteket nehezen kezelik? Milyen lelki folyamatok állhatnak a háttérben? Legújabb sorozatunk harmadik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a hasításról.

Mi vagyunk a kivételek. Hiszünk egy igazságos világban, abban, hogy rossz dolgok csak rossz emberekkel történnek. Persze azért ezredszerre is megfogadjuk, hogy ezt többet nem csináljuk, de a pillanat hevében mégis mindenről megfeledkezünk. Legyen az egy szer, egy viselkedés vagy egy kapcsolat – amíg nem ismerjük fel, hogy mennyit árt nekünk, addig nincs esélyünk a változásra. Legújabb sorozatunk második részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a tagadásról.

Az emberi elme olyan, mint egy jéghegy. Így vélekedett Sigmund Freud a 19. század második felében, aki szerint a gondolataink, emlékeink, vágyaink csupán töredéke érhető el a tudatos működésünk számára: belső tartalmaink jelentős része a felszín alatt, a tudattalan mélységeiben lappang. Bár nem ismerjük ezeket a késztetéseinket, attól még erőteljesen hatnak az életünkre. Mihez kezdjünk velük? Legújabb sorozatunk nyitó részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az elfojtásról.

A tökéletes társ nem létezik. De az sem mindegy, hogy a másik milyen messze van az ideálunktól. Elvárhatjuk tőle, hogy bizonyos dolgokban változzon a kedvünkért? Vagy úgy kellene elfogadnunk, ahogy van, és csakis önmagáért szeretnünk? Mik tartoznak szervesebben hozzá: a jelenlegi gyarlóságai vagy a jövőbeli lehetőségei? Alább olyan szempontokat mutatunk be, amelyek segíthetnek kezelni a sokunk számára ismerős dilemmát.

Miért beszéljek a szüleimmel arról, hogy mi történt gyerekkoromban? Semmi értelme. Vagy mégis? Pszichológus szakértőinket kérdeztük.

Ha már próbálkoztál vele, akkor tudod: egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogy hangzik. De vajon a pszichológusoknak megy? Szakértőinket kérdeztük.

Angol nyelvterületen people pleasernek hívják azokat az embereket, akik állandóan mások kedvét lesik. Noha a magyarban nincs széles körben elterjedt kifejezés a jelenségre, nekünk is ismerős lehet. Azokról van szó, akik hajlamosak mások szükségleteit előtérbe helyezni a sajátjaik rovására, véleményükkel, viselkedésükkel besimulnak a környezetükbe, és kerülik a konfliktusokat. De ők azok is, akikkel nagyon könnyű kijönni, akikre mindig lehet számítani, akik zokszó nélkül hallgatnak meg minket. Mi a baj mégis ezzel a magatartással?

Előfordul, hogy az életünk pozitív irányba fejlődik, csupa jó dolog történik velünk, ám az aggodalmaink mégis úgy áramlanak a felszínre, mint pezsgőben a buborék. Mi van akkor, ha a párunk hirtelen meggondolja magát, vagy kiderül, hogy mégsem illünk össze? Lehet, hogy nem úgy szeretjük őt, ahogyan kellene? Persze időnként mindenkinek lehetnek ehhez hasonló gondolatai, de vannak emberek, akiket valósággal megbénít az állandó agyalás, és úgy érzik, még a legcsodálatosabb párkapcsolatból is menekülniük kell.

2020. március 24-én bejárta a világsajtót a hír, hogy a Corona és a Covid nevet kapta egy indiai ikerpár. Bár meglehetősen szürreálisnak tűnik egy halálos áldozatokat követelő világjárványról elnevezni egy kisbabát, a szülők számára inkább a nehézségek legyőzését szimbolizálta a névválasztás, hiszen a szigorú kijárási korlátozások ellenére jutottak be a kórházba. Mennyire határozza meg a gyerekek későbbi életét az, hogy hogy hívják őket? Kutatások szerint nagyon is, és nem csak a kiugró példák esetén.

Minek a múlton pörögni, amikor itt van előttünk a jövő? Mi értelme van? Csak annyi, hogy a múltunk és a jövőnk nem függetlenek egymástól. Pszichológusokat kérdeztünk.