önismeret 5 - Dívány

Véget nem érő kérdések. Állandó rendetlenség. Nehezen lekövethető hangulatváltozások. Újabb és újabb igények. Ha arról van szó, hogyan őrjíthet meg a gyereked, a határ szinte a csillagos ég. Imádjuk őket, de néha nagyon kimerítő tud lenni a velük való foglalkozás. Pláne most, amikor egy csomó minden másért is aggódunk a saját és szeretteink egészségétől kezdve a bevételkiesésen át a jövő alakulásáig. Természetes, hogy rengeteg feszültség keletkezik bennünk. Hogyan érhető el, hogy ne halmozódjon fel, és ne buggyanjon ki, amikor a gyerekeinkkel vagyunk?

Igen, nem, talán, részben, látszólag... Sokféle válasz létezik a kérdésre, és lehet, hogy életszakaszunknak és -helyzetünknek megfelelően másképp válaszolunk rá ma, mint ahogy válaszoltunk volna tíz évvel ezelőtt, vagy mint ahogy tíz év múlva fogunk. De mit mond a pszichológia?

Rengeteget lehet mostanában hallani, olvasni arról, hogy mennyire fontos az önismeret, és nemcsak elméletben, hanem a mindennapjainkban is. Pszichológus szakértőink mondják el, hogy számukra mi volt a legnagyobb tanulság a saját önismereti folyamatukban, és ebből kiderül az is, hogy miért nélkülözhetetlen mindenki számára végigmenni ezen az úton.

Valamelyik harcművészet gyakorlása testileg, lelkileg és szellemileg is jobb emberré tesz – elmondjuk, miért.

Szülőként sokan érezzük úgy, hogy mindenre nekünk kellene tudnunk a helyes választ, s ha valami oknál fogva mégsem tudjuk, az a kudarcunkat jelentené. Pedig a szülőséggel járó nevelés kölcsönös megismerési folyamat, ahol nemcsak a gyerek gyarapodik a tőlünk tanultaktól, de mi is – azáltal, hogy őt figyeljük.

Populáris pszichológiai cikkek kedvelt témája az öngondoskodás. Nap mint nap olvashatunk arról, hogy teremtsünk énidőt, legyünk jók magunkhoz, figyeljünk oda a testi, kognitív, érzelmi és társas szükségleteinkre. Pihenjünk, sportoljunk, vegyünk forró fürdőt, jutalmazzuk, kényeztessük magunkat. Bár mindez rendkívül fontos, de korántsem elégséges feltétele a lelki egészségünk növelésének, megőrzésének. Gyakran ugyanis olyan problémáktól szenvedünk, amelyek egészen más típusú beavatkozásokat igényelnek.

A születés, csakúgy, mint a halál, általában a mindennapi élet színtereitől távol, többnyire kórházakban zajlik. Az a kevéske előzetes tudásunk, ami van róla, felemás tanórai élményekből, hatásvadász filmekből, ritkábban a szeretteink töredékes elmeséléseiből származik. Így előfordulhat, hogy bele sem gondolunk: milyen csodálatosan összetett és sokféle ez a folyamat, amelynek alakulásába nemcsak a szakembereknek, hanem nekünk is van beleszólásunk. Honnan tudjuk, mi a jó nekünk szülés közben? Mi kell ahhoz, hogy bátran hallgathassunk az ösztöneinkre? Hogyan tud segíteni a saját utunk megtalálásában egy színezőkönyv? Erről kérdeztem Joós Andrea élménybiológust, valamint Bakonyi Márta és Entz Sarolta perinatális szaktanácsadókat.

Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk második részében az ember fejlődésének és boldogságának kapcsolatát boncolgatjuk Török-Szabó Balázs filozófussal.

Gyakran érzed azt, hogy az élet nem fair? Hogy másoknak sokkal könnyebb, mint neked? Hogy bármit csinálsz, nem megy, bezzeg a volt osztálytársam, a szomszéd gyerek, az influenszerek – nekik minden sokkal könnyebb? Ezzel nem vagy egyedül – és ez a felfedezés máris sokat segíthet a válaszkeresésben.

Talán te is hallottál már a kognitív viselkedésterápiáról. Ez egy nagyon hatékony módszer, amely egyaránt kedvelt a kliensek és a szakemberek körében is. Az irányzat egyik alapvetése, hogy a gondolataink, az érzelmeink, a viselkedésünk és a testi reakcióink összefüggnek egymással. Ezért ha képesek vagyunk a rendszer egyik elemét – jelen esetben a diszfunkcionális hiedelmeinket – felismerni, azonosítani, majd átalakítani, az hatni fog a rendszer többi elemére is, azaz jobban lehetünk tőle.

Mi itt a Díványnál fontos feladatunknak tartjuk, hogy közérthető módon mutassuk be a pszichológia legaktuálisabb kérdéseit, legújabb elméleteit, frissen publikált kutatásait. Munkatársaink, köztük négy pszichológus kollégánk, olyan változatos témákban készítettek írásokat, mint a függőségek, a személyközi kapcsolatok, a szerelem, a szociálpszichológiai folyamatok, az álhírek, a propaganda, a mentális nehézségek vagy a családi traumák hatása. Év végi összeállításunkban 2020 legnagyobb érdeklődést kiváltott cikkeiből szemezgetünk.

Mi a közös a hálózatkutatóban, a pékben, a hetvenedik születésnapját ünneplő íróban, a sztárséfben, a felnőtt örökbefogadottban és az élménybiológusban? Az, hogy mindegyikükkel szuper jót beszélgettünk 2020-ban.