Legyen szó kultúráról, gasztronómiáról, pedagógiáról, személyes történetekről vagy éppen az igaz szerelemről, igyekeztünk izgalmas interjúk segítségével sokféle szempontot megmutatni nektek. Nemcsak hírességek és szakértők véleményére voltunk kíváncsiak, hanem olyan emberek tapasztalataira is, akik általában kevesebb láthatóságot kapnak. Sajnos nem tudott az összes cikkünk bekerülni ebbe a válogatásba, de minden beszélgetőpartnerünknek köszönjük a bizalmat, nagyon örültünk a közös munkának.
Vámos Miklós hetven év tapasztalatáról
Réka utoljára tíz éve találkozott Vámos Miklóssal egy veszprémi eseményen. Az író azóta semmit sem változott: ugyanaz a fekete ing, ugyanaz a drapp kordnadrág, ugyanaz a fürkész tekintet, oldalán jellegzetes attribútuma, az örökké nyitva felejtett bőrtáska. Így lép be a Rózsavölgyi Szalon időtlen terébe, hogy Hetvenkedő című limerickgyűjteményéről beszéljen. Mi mindent árult el még?
Joós Andrea a tanárokat érő elvárásokról
Domi majdnem elkésett erről az interjúról, annyira belefeledkezett Joós Andrea bioszos videóiba, amelyeken a hűtőszekrényére készített rajzok segítségével vezeti le, miért nem érdemes szundizni, vagy hogy lehetne-e örök életünk attól, ha megtalálnánk a Szent Grált, az isteni vért. Interjú népi motívumokkal dolgozó szervszínezőkről, vörösvérsejtre hasonlító fánkokról és arról, hogy mit válaszoljon egy tanár, ha a diákjai a szüzessége elvesztéséről kérdezik.
Péterfy-Novák Éva a nők lázadásáról
Ha bárki kérdezné, Renner Erikát vagy Orosz Bernadettet választaná példaképnek. Péterfy-Novák Évával a családon belüli erőszakról beszélgetett Zsófi a Hadikban, és azt is megkérdezte tőle, nem fél-e néha, amikor ennyire határozottan áll ki a nőket érő bántalmazás ellen. Éva azt is elmondja, szerinte milyen témákról érdemes írni, hogyan kezeli a sok megkeresést, amit a könyvei hatására kap, és mit tekint igazán sikernek.
Kati néni az igaz szerelemről
2020 februárjában új sorozat indult a Díványon, amelyet a koronavírus-járvány miatt sajnos szüneteltetnünk kellett. Szerencsére addigra több interjút is elkészített Barbi, aki idős embereket kérdezett arról, milyen volt az élet 50-60-70 évvel ezelőtt: hogy éltek, milyen vágyaik voltak, mi volt számukra igazán fontos. Milyen volt a ‘30-as években pesti gyereknek lenni? Milyen volt gyalog elmenni a fővárostól 80 kilométerre található Jászapátiba a háborús években? Mi történt később, röplabdajátékosként a Vörös Meteorban? Erről mesél a 88 éves Máth Istvánné.
Orvos-Tóth Noémi a családi traumákról
Felelőssé tehető-e bárki azért, mert feldolgozatlanul hagyta a sérüléseit? Hogyan válhatunk olyan szülőkké, akik képesek megszakítani a traumák generációkon átívelő fájdalmas hatását? Mit jelent őszintének lenni egy olyan társadalomban, amely még mindig tele van tabukkal? Miért érdemes akkor is megismernünk a családunk történetét, ha nincs különösebb lelki nehézségünk? Erről kérdeztük Orvos-Tóth Noémit, a nagy sikerű Örökölt sors című könyv szerzőjét.
Vomberg Frigyes főzésről és életörömről
Barbi egyáltalán nem csalódott, amikor azt gondolta, hogy Vomberg Frigyes séf határozottan fog válaszolni minden gasztronómiával kapcsolatos kérdésére. Mi kellene ahhoz, hogy a vírusmentes időszakokban is jobban érezzük magunkat vendégként és vendéglátóként? Szükség van-e arra, hogy újragondoljuk a klasszikus ételeket? Mi az a 25 recept, amely meghatározta Frigyes életét, és milyen egy igazi séfregény? Erről kérdezte a szakembert, aki azt is elárulta, szerinte mi a jó étterem titka.
Boldizsár Ildikó a mesék felszabadító erejéről
A koronavírus-járvány első hulláma idején a Blum program közösségi mesélésbe kezdett, hogy támogassa az otthonukba kényszerülő ovisokat. Nyitott végű mesét indítottak útjára pszichológus tolmácsolásában, és a gyerekek 40 napig aktívan vehettek részt a történet alakulásában: szavazhattak a folytatásról, elkészíthették a hozzá kapcsolódó játékos feladatokat. Mik voltak a tapasztalatok? A kezdeményezés fővédnökeként Boldizsár Ildikó meseterapeuta nyilatkozott Rékának arról, hogy a mese hogyan segíthet a járvány okozta krízis feldolgozásában gyerekeknek, szülőknek egyaránt.
Illés Fanni végtaghiányról és élsportról
Látványosságok, ügyintézés, Illés Fanni. A világ- és Európa-bajnok paraúszó külön „fül” szülővárosa, Rezi honlapján. Azt mondja, ezek a pozitív érzések mind benne vannak az érmeiben, ugyanakkor sokkal több megbecsülésre volna szüksége minden embernek, legyen ép vagy sérült. Mennyire fogadják el teljes értékű úszónak, mi a legnagyobb tehetsége, és hogyan érintette, hogy elhalasztották a paralimpiát? Erről beszélgettek Barbival.
Ormós Gabriella a kovászos kenyérről
A Jenői Pékség nem olyan, mint amilyennek egy nagyvárosi kenyérfogyasztó általában elképzel egy pékséget: sehol egy cégérként alálógó péklapát, friss pékáruval megtöltött kirakat vagy harsány felirat. Van viszont Zsömle kutya, fehér oszlopos tornác, fűzfa és almafa, a háttérben hegyek. Réka és Dorina Ormós Gabriella szerdai reggelijébe csöppennek, és a finom falatok mellett azt is megtudják, miért döntött úgy Gabi, hogy a kommunikációs ügynökség társvezetői pozícióját kenyérsütésre cseréli, hogyan fejlesztette magát, milyen a jó kovász, a jó péksütemény, és van-e olyan nap, amikor egyáltalán nem süt.
Barabási-Albert László a jövőről
A Barabási Lab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból a Ludwig Múzeumban rendeztek lenyűgöző kiállítást 2020 októberében. A látványos ábrák és szobrok sajátos esztétikája egészen elbizonytalanította Barbit és Kristófot, hogy művészettel vagy tudománnyal van-e dolguk. Szerencsére maga Barabási-Albert László fizikus, hálózatkutató vezette őket végig a tárlaton, aki ezt követően további kérdésekre is válaszolt akár a járvány elleni védekezéshez, akár a nemi egyenlőséghez, akár sikerkönyvéhez, A képlethez kapcsolódtak.
Dr. Csernus Imre a megújulásról
„Na, látja, közben megjött a fotós is. És maga ezen izgult? Maga hány éves?” – kérdezte Csernus Imre. Mire Barbi: „39.” „Tehát majdnem 40?” „Majdnem 39. Lazábbnak kellene lennem?” Ez a részlet az egyik kedvencünk az idei Csernus-interjúból. A provokatív stílusáról elhíresült pszichiáter az újságírókat sem szokta kímélni, így nagy izgalommal szoktuk várni, hogy mi sül ki egy-egy vele való beszélgetésből. A párbeszédek dinamikája mellett azonban a tartalom is kifejezetten érdekes. A doktor elárulta, mi az időközben elfeledett nyolcadik főbűn, miért nem tesz jót nekünk, ha be vagyunk feszülve, és mi nem megy egyáltalán a magyar embereknek.
Vágnerné Andrea az örökbefogadottakról
A Varga Judit által november elején benyújtott, majd a Fidesz–KDNP által elfogadott törvénymódosítás, amely szerint a jövőben – a rokonok és a szülő házastársa kivételével – kizárólag házastársak fogadhatnának örökbe, és ez alól csak a mindenkori családügyi miniszter adhatna felmentést, egy csapásra rengeteg ember álmát zúzta össze. Domi háromrészes interjúsorozatot készített, amelyben felnőtt örökbefogadottakat kérdezett meg a tapasztalataikról és az (akkor még) előterjesztéssel kapcsolatos véleményükről. Vágnerné Andreát másfél évesen emelték ki a családjából. Milyen volt 20 évesen megismerkedni a vér szerinti anyjával, és mire jött rá, amikor ő maga vált szülővé? Interjú arctalan elhagyókról, kurvákról és mártírokról, hasításról és katarzisról.
