önismeret 10 - Dívány

Nincs könnyű helyzetben a technológia és a kapitalizmus szorításában élő 21. századi nyugati, de minimum kelet-közép-európai ember. Bár a csapból is azt hallja, hogy mennyire szabad, mégsem képes ellenállni a rá ható társadalmi erőknek. Nem igazán tud szakítani olyan kívülről diktált szokásokkal, amelyekről maga is tudja, hogy ártanak neki. Hogyan tudunk élhetőbb életet élni, és honnan lesz elég bátorságunk hozzá?

Az iskolában néha azt tanítják, mindenre van válasz. Sokszor azonban a kérdések fontosabbak, mint a válaszok: például ha a megfelelő kérdéseket teszed fel magadnak, könnyebben érheted el a céljaidat.

Miután összetörték a szívünket, sokan fogadkozni kezdünk: legközelebb olyan párt választunk, aki jobban illik hozzánk. Aztán betoppan az életünkbe ugyanaz a vonzó, de problémás típus, akinek sosem tudtunk ellenállni. Miért rezonálunk rá annyira? Ha képesek vagyunk nemet mondani neki, el tudunk kerülni egy újabb párkapcsolati kudarcot?

Egy kapcsolatban nem az a kérdés, hogy lesznek-e problémáitok. Sokkal inkább az, hogy mit kezdtek velük. Időben nekiálltok dolgozni rajtuk, vagy az egyikőtök megpróbálja jótékonyan félretenni az igényeit, miközben akkorára duzzad benne a feszültség, hogy egyszer csak robbanni fog? Néha pont azzal tehetsz a legtöbbet kettőtökért, ha minden félelmed ellenére képes vagy elmondani a másiknak, hogy boldogtalan vagy.

Téged is ütött már szíven, amikor megtudtad, hogy valaki nem kedvel? Talán még úgy is fennakadtál a dolgon, hogy te magad sem rajongtál különösebben az illetőért. Mit lehet ilyenkor tenni? Ügyködhetsz azon, hogy megváltozzon a rólad kialakult véleménye, de azt is megtanulhatod, hogy ne vedd annyira magadra a dolgot. Mi most ez utóbbit javasoljuk. El is mondjuk, hogy miért.

Tér kell ahhoz, hogy az elméd is nagy utakat tudjon bejárni.

Sokunkban különleges érzékenység lakozik. Pearl Buck Nobel-díjas amerikai nőíró szavaival élve: egyes emberek számára olykor „a hang éktelen zaj, a szerencsétlenség tragédia, az élvezet eksztázis, a barát szerető, a szerető isten, a kudarc pedig maga a halál.” Ha magadra ismertél, van egy jó hírünk: minél többet tudsz erről a tulajdonságodról, annál inkább meg tudod tanulni használni az előnyeit és elkerülni a hátrányait.

Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.

Minden kapcsolatba láthatatlan csomaggal érkezünk: magunkkal cipeljük a gyermekkori sérüléseinket, a romantikus csalódásainkat, no meg a nemlét iszonyatos élményét. Így az aktuális partnerünkkel történő interakcióink sokszor nemcsak a jelenben zajlanak, hanem egyszerre több idősíkot mozgatnak meg bennünk: mint egymásnak fordított tükrökben, úgy verődhetnek vissza az egykor megélt fájdalmas emlékek. Miként hatnak a traumáink a párkapcsolati működésünkre?

1962-ben két amerikai pszichológus izgatottan készült arra, hogy végre kísérleti módszerekkel is be tudják bizonyítani az érzelmek kialakulásáról szóló elméletüket. Stanley Schachter és Jerome E. Singer úgy tartották, hogy a fiziológiai állapotaink értelmezését követően jönnek csak létre az érzelmeink. Az elsőre furcsának tűnő feltevés igazolására a pszichológiatörténet egyik legelmésebb vizsgálatát dolgozták ki a kutatók.

A zenei fesztiválok világa külön univerzum, ahol egyszer csak belecsúszunk a nyárba. Néha akkora mennyiségben zúdul ránk a szabadság, hogy nehezen bírja el a lelkünk. Mit tehetünk azért, hogy a legnagyobb bulik közepette is megőrizzük a pszichés egyensúlyunkat? Erről kérdeztünk Orosz Juditot, a hazai fesztiválok egészségügyi ellátását biztosító Helperek Önkéntes Segítők Egyesülete Pszichológus Divíziójának vezetőjét.

Hány olyan embert ismersz, aki bátran belevágott a céljai megvalósításába, pedig nálad lényegesen kevesebb tudással rendelkezik az adott területen? Lehet, hogy gátlástalannak tartod őket, te viszont évek óta egy helyben toporogsz. Ez pedig senkinek sem jó.