Ha az ember egyszer elkezdi gondozni rózsáját, akkor onnantól felelősséggel tartozik érte. Na, most Eff rózsája ez a nefelejcs. És ő gondozza.
Ügyeletes Apukánk meséli, milyen az élet két fiúgyerekkel. Milyen lenne? Mulatságos.
Amikor az ember A-ból B-be indul egy gyerekkel, az elindulás módja szinte mindig nagy dilemma: babakocsival? Hordozóban? Netán kendővel?Ha pedig nem egy, de több gyerekről beszélünk, hát csak sokszorozódik a probléma.
Most akkor ki hazudik: a gyerek vagy a szülő? Mit tanítanak egy apának a tibeti mesék? És vajon Apa fejlődőképes-e annyira, hogy nem választ többet hosszú és unalmas mesét?
Zsarold a gyereket! Vagy ne. De hogy szülőként nem létezhetsz a zsarolás nélkül, az tuti (?)
Vannak rossz szokásaim. De a fiam, Eff is kiveszi a részét az italozásból.
Egy hét sem kellett ahhoz, hogy Jé 2-3 méteres távolságot megtegyen a járóka szélétől a kanapéig – mindenféle kapaszkodó nélkül. Durva beszámoló egy egyéves mozgásáról.
A beszédhiba lehet cuki, de azért mégis jobb, ha nincs. És pár szó a cső alakúra pödörhető nyelvről.
Van, amikor a gyereknek nem képzelt barátja, hanem képzelt családtagja van. Mindent megtudunk Gorilla nagybácsiról.
Ha a játszó unalmas, a program néha sok, Apának néha az a legjobb buli, ha alhat egy nagyot.
Meddig jó, ha az ember hagyja győzni a gyereket? És ha hagyja, olyankor ki a főnök?
Ez nem ér. Félek, hogy az orrszívó-porszívó miatt egy életre megutál a gyerek. Apa-parák.
