én vagyok az apad 4 - Dívány

Ha mindent bevetünk, még akkor is maradnak lyukak a nyárban. Mit csináljak a gyerekkel???

Na mit csinál egy apa, aki egyedül maradt a városban míg a család nyaral?! Bulik, sör és szomorúság: a nosztalgikusan paradicsomi állapot.

A büszke apa, a papírszaggatás, és egy vers: "Cső vagyok/Csőnek születtem/Mindig cső leszek".

Amint fogni tudott, rá volt izgulva a távirányítóra. Ha pedig megkaparintotta, jól összenyálazta. Kezdetben persze tényleg csak a szoft műfajjal ismerkedett. Ezeknél a vizuális nevelés, mint olyan nem igazán játszik, de annak is eljön az ideje.

Az apák néha kimenőt kapnak. Azért, mert halaszthatatlan teendőik vannak, vagy szimplán azért, mert jót tenne nekik, ha elmennének sörözni a haverokkal. Köszönjük az apák egész éves munkáját.

Egy csomó film és mese kezdődik vagy végződik úgy, hogy valaki meghal. Árván maradó gyerekek, mostohaszülők, szomorúság. De az, hogy addig éltek, amíg meg nem haltak, na, már az is magyarázatra szorul.

Miért kellene, hogy másra hasonlítson? Miért nem elég, ha egyszerűen csak önmaga?

Sokszor könnyebb Apát ugráltatni, mint önállósodni. (És ez nem csak Anyára, de a gyerekre is igaz.)

A felvilágosítás több okból is nehéz dolog, kivált egy apának. Lássuk.

A gyerekek hibátlan színészek. Kár, hogy a legtöbbször a mi rovásunkra megy a dolog.

Avagy mi van akkor, ha a gyerek óvszerreklámba illőt hisztizik, a szülő meg beleun a rutinba.

Mit csinál a gyerek egész nap az oviban? Mérget kever porból, nyálból és takonyból. Mi mást.