A felnőttkor előnyei - a gyerek szerint

Olvasási idő kb. 3 perc

A gyerekek sokszor siettetnék az időt. Van, amelyik feleséget nem akar, de kombit igen. Csak a miértjét nem tudja.

Én már felnőttnek számítok. A koromat tekintve mindenképpen. Aztán, hogy valójában az is vagyok-e, meg hogy annak is érzem-e magam, az már más kérdés. A gyerekek viszont – na nem mindig – szeretnék siettetni az időt. Mert a felnőtt létnek vannak általuk előnyösnek ítélt vonatkozásai.

(Én Vagyok az Apád: apának a Balaton a Riviéra)

És most megint spórolok egy kicsit a szellemi energiáimmal, mert gyakorlatilag az Efftől ez ügyben elhangzott információkat fogom feldolgozni. Nem igazán arról lesz szó, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Érintőlegesen persze ejtettünk már szót róla, de nem jellemző beszédtéma köztünk. Amúgy természetesen hol ez, hol az. Pókember, kaszkadőr, orvos. Meg azt is mondta már, hogy olyan akar lenni, mint anya meg apa, mert nem akar senkinek a főnöke lenni.

Egyebek

Van viszont egy csomó más vonatkozása a felnőttségnek, ami bizonyos szempontból jobban izgatja. Vagy éppen egyes dolgok megtételét ahhoz köti, hogy majd ha felnőtt lesz, akkor. Vagy éppen majd pont akkor nem teszi meg. Így például nem lesz felesége. Indoklás nélkül. De gyümölcsöt is majd csak akkor fog enni, ha felnőtt lesz. Észérvek emelett sincsenek felsorakoztatva. Az alma meg a banán kivételek. Folytatva a sort, olyan kocsija lesz, amelyik olyan gyors, mint egy versenyautó. De nem az (a nagybátyja gorillájának is olyan van), mert öten is ülhetnek benne és nagy a csomagtartója. És majd elvisz vele, ahova akarom.

Amiért nem érdemes sietni

Többek között azért, mert elvesztene egy csomó privilégiumot. Ezek közül néhány teljesen magától értetődő, mint a hosszú nyári vakáció, az, hogy egyáltalán nem kell dolgozni, vagy éppen az, hogy egy darabig még büntetlenül viselkedhet őrült módjára – akár nyilvánosság előtt is. De vannak olyan dolgok is, amelyeket Eff saját maga dolgozott ki.

  1. Ha egy gyerek meg akar nézni valamit, akkor azt meg is nézi.
  2. Ha egy gyerek meg akar csinálni valamit, akkor azt meg is csinálja.

És milyen igaza van... Éppen ezért ezek tükrében nehéz megérteni, miért is akar akkor egyáltalán felnőni?

Várom is meg nem is

Mert egyrészt megismételhetetlen a gyerekkor, és akik megérték már, hogy felnőtt a gyerekük, azok kicsit szomorúak is az elszakadáskor. Másrészt milyen jó is lenne, ha nem kéne mondogatni, hogy egyen már, mosson kezet, ha végre pénzt keresne, és eltartaná magát, és végre én is foglalkozhatnék a fontos dolgokkal. És nem mellesleg én bizony kihagytam bizonyos lehetőségeket, hogy a gyerekekből már most profitáljak. Amúgy ha igazán komolyan akarnám venni ezt a kérdéskört, akkor olyanokat is mondanék, hogy ne a mi beteljesületlen vágyainkat próbáljuk megvalósítani a gyerekkel, ne legyen ügyvéd vagy sakkozó csak azért, mert mi azt akarjuk.

Én csak annyit akarok, hogy felnőttként is legyen majd jó fej, és élvezze amit csinál és szeressen élni.

Ámen.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

NMB
NMB
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.