Az otthonszülés kapcsán legutóbb kirobbant heves vita után úgy gondoltam, keresek egy garantáltan békés témát, hogy mindenki lazíthasson végre egy kicsit, rendezhesse zilált frizuráját és ruházatát, és felkészülhessen az újabb véres küzdelmekre.
A gyereknevelés nehéz meló, csak hogy egy orbitális közhellyel nyissak.
Mostoha-e a mostoha? Egy múltkori posztban egyfajta, meglehetősen speciális szemszögből már körbejártuk a CSALÁD = APA + ANYA + GYEREK(EK) egyenlet érvényességét, én most arról a helyzetről gondolkodtam el egy kicsit – okos tudósok megállapításait olvasgatva, mondanom sem kell –, amikor az egyenlet első pillantásra igaznak tűnik, de mégsem az.
Mondja nekem Apa, hogy ő bizony jönne majd velem papás tornára.
Az óvodások és az alsótagozatos kisiskolások egészségi állapotának, életmódjának felmérése közben több dologra figyeltek fel a pécsi gyermekklinikán.
Ugyanazon a héten, hogy a 15 hónaposom csendespihenőit kihasználva, félénken előkotortam és átnéztem a poros, 2 éves CV-met, egy nagyon ijesztő hír került utamba.
Egy olvasónk szülés után előjött kezelhetetlen, folyton visszatérő hüvelyfertőzését próbálta legyőzni mindenféle módszert bevetve és szinte minden lehetséges gyógymódot kipróbálva.
A mellékelt képet terhességem harminckilencedik hetének végén csináltam, jelenleg még bennem van a baba és egyáltalán nem deformálódtam el, nem híztam el, nem vagyok godzilla, de legfőképpen ápolatlan és - akinek nem inge, ne vegye magára - igénytelen. Tévedés ne esssék, most nem az jön, hogy jó az alkatom, meg genetika, stb.
"Nem fél egy ekkora gyerekkel a városban járkálni, pláne egy üzletközpontba bemenni?"
Mindent sterilizálsz, ami a csecsemő közelébe kerül vagy nem érdekel annyira a fertőtlenítés?
Az internet klassz dolog, minden ügyemet azon intézem, de én átestem a ló túloldalára és ha mindenki magába néz, szerintem nem én vagyok az egyetlen.
Lám, még egy harmincéves nő, akinek a karrierje fontosabb, minthogy gyereke legyen, majd biztos valami macskás néni lesz belőle.
