Van az embernek egy olyan jó tulajdonsága, hogy ha valamit elbaltáz, vagy nem baltáz el, de nem túl jó az a dolog ami éppen van, keres egy tettest, egy hibást, akire rá lehet húzni a vizes lepedőt.
Emlékszem, amikor egy héttel a szülés után, szakadó esőben, fájó sebbel ültem a kanapén és hirtelen rádöbbentem, hogy most már mindig, minden nap ugyanolyan lesz, és ez hatalmas rémülettel töltött el.
Lehet-e cigányfúróval taknyot bányászni? Képes leszek-e valaha újságolvasás közben, egy kézzel pelenkát cserélni? Mi a leghatékonyabb fegyver az ízléstelen hajas babákkal támadó nagynénik ellen? Mit lehet mondani, ha manócska alakban szamócalekvárt öntöttek a billentyűzetemre? Igaz-e, hogy a takonyszívás debillé tesz? És egyáltalán: fogok-e még szexelni valaha? Életbevágó kérdések, amelyekre soha, senki nem válaszol szegény leendő vagy fiatal apának.
A Parents.com nevelési oldal állítja, összegyűjtötte nekünk az ötven legfontosabb nevelési tanácsot, amit ha betartunk, csak móka és kacagás lesz a gyereknevelés.
A csicsergő madártrillára kipattan a szemem, miután gémberedés nélkül egyenesítem ki hattyúnyakamat a tönköly pelyvapárnáról. Gazella léptekkel kiszökellek a mosdóba, hörpintek egy kis tisztított vizet, hogy üdére mossam magam, és feldobom az arcomra Ilcsi nénit.
Mit is keres blogban a blog? Tulajdonképpen egyszerű: olvashattunk már baba tollából harcos mindennapokat, anya szemszögéből pici babát, hát most elétek tárjuk a szennyest és anya szemszögéből a világot nézhetitek, néha (általában) túl a gyerekszobán.
Túl vagy már a dackorszakon, a földönfekvős hisztiken, az embertelen trükközéseken, s azt hiszed, hogy végre hátradőlhetsz és élvezheted, hogy van gyereked.
Olvasóink kérték, hogy írjunk arról, milyen is az átlagnál fiatalabban gyereket vállalni.
Angliában a 683 pubból álló, JD Wetherspoon nevű hálózat úgy döntött, többé nem üldögélhetnek akármeddig a gyerekkel betérő szülők a bárpult mellett, akinél ugyanis utód van, meg kell elégednie két pohár itallal.
Az alkalmankénti lerészegedés valószínűleg nem ártalmas a magzatra, legalábbis egy nagy összesített elemzés az Oxfordi Egyetemen erre az eredményre vezetett, számol be az MTI.
Nekünk, nőknek genetikailag kódolva van, hogy gyereket kell szülnünk.
Beadjuk-e a gyereket bölcsődébe, vagy sem? Nem is akkora dilemma ez abban az országban, ahol a nők munkába való visszakerülése külön harc, ahol gyakorlatilag nem létezik, vagy csak alig a részmunkaidő, ahol egy családnak már pusztán a létfenntartáshoz elengedhetetlen az anya fizetése és ahol ezzel szemben a bölcsődék tömve vannak és kevesen kerülhetnek csak be.
