A legfurcsább, legbalszerencsésebb halálnemeknek járó történelmi Darwin-díj egyik dobogós helyezettjét tisztelhetjük a viking uralkodó, Kígyószemű Szigurd személyében, aki saját kegyetlenségének és lovának köszönhette idő előtti távozását a Valhallába. Vagy talán ellenfele állt bosszút a másvilágról?
Kolumbusz felfedezte Amerikát – vagy mégsem? A vikingek hamarabb jártak a kontinensen, mint a spanyolok, és nem ez az egyetlen félreértés szerepükkel kapcsolatosan. A vikingek élete nem csak harcból állt, sőt!
Az emberiség a történelem kezdete óta fogyaszt alkoholos italokat, a ma ismert sör és bor azonban csak jóval később került a képbe: feltalálásuk előtt a legősibb ital a méz erjesztésével létrehozott mézsör volt, melyet az ókori népek, a vikingek és a középkori Európa lakói is imádtak.
A történelem során az emberek mindig is rendkívüli kreativitást mutattak a különböző, brutálisabbnál brutálisabb kínzási módszerek feltalálásában, melyek segítségével információt szedhettek ki ellenfeleikből, megbüntethették a vétkeseket, vagy bosszút állhattak sérelmeikért. Összeszedtünk 7 különösen kegyetlen és hátborzongató kínzást, melyek némelyikét még napjainkban is alkalmazzák bizonyos országokban.
Bárki, aki használt már mobiltelefont vagy számítógépet, ismeri a rövid távú, vezeték nélküli adattovábbításra használt Bluetooth-szabvány logóját: de vajon hogyan keletkezett, és mit takar a különös, sokszögletű embléma, és mi köze az információtechnológiához a vikingeknek?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A fantasztikus lelet 1300 éves, és rendkívül jó állapotban maradt fenn az utókor számára a Digervarden hegységet borító jégtakarónak köszönhetően – érdekesség, hogy a léc párját még 2014-ben találták meg a kutatók ugyanezen a helyszínen.
Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?
Ádám és Éva, Buddha, Thor és Perszeusz – mindnyájuk történetében közös a kígyó motívuma, mely az emberiség egész kultúrtörténetét átszövi.
Egy friss kutatás szerint valójában a Baltikumból Skandináviába vándorolt szláv harcosnő csontvázát rejti a sír, amelyről mindeddig úgy gondolták, viking eredetű.
A vikingek köztudottan kemény harcosok voltak, csak azok lehettek dicső hadvezérek, akik brutális erőben túlszárnyalták ellenségeik legvadabb rémálmait is. Ivar Inn Beinlausi viszont nem illett a képbe: valószínűleg betegen született, mégis ő vezette a legvéresebb támadást Anglia ellen.
Magas rangú viking harcosról derült ki, hogy valójában nő volt. A sír feltárása után hosszú ideig feltételezték, hogy csakis férfiről lehet szó, azonban az új eredmények kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a viking kultúrában hogyan alakultak a nemi szerepek.
