Ezért voltak olyan bátrak a viking harcosok: vonzotta őket a harcosok mennyországa

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?

A skandináv mitológia központi eleme a Valhalla, vagyis „az elesett harcosok csarnoka” Asgardban, ahol a csatában dicsőséges halált halt harcosok Odin oldalán várhatják az istenek alkonya, a Ragnarök eljövetelét. A történészek szerint a dicső harcosok mennyországába vetett hit tüzelte a vikingeket, akik annak tudatában, hogy haláluk nem marad jutalom nélkül, a legfélelmetesebb helyzetekben sem adták fel a küzdelmet – írja a History.

Valkűrök kísérték a Valhallába a hősöket

Tom Shippey történész, a Nevetve halok meg: A nagy viking harcosok élete és halála című könyv szerzője egyfajta halálkultuszként jellemzi a Valhalla körül kialakult hiedelmeket, melynek hála a harcosok nem féltek a haláltól, hanem vakmerőn néztek szembe vele. Hogy pontosan mi is történt hitük szerint, amikor egy viking meghalt a csatamezőn? Nos, az elhullott harcosokat valkűrök köszöntik a túlvilágon: Odin lányainak feladata kiválasztani, kik voltak a leghősiesebbek az elhunytak közül, kik érdemelték ki, hogy a főisten csarnokában einherjarként (a szó óészaki nyelven magányos harcost jelent) a Holtak Seregének tagjai lehessenek. A valkűrök nem csak ebben a kérdésben döntöttek: Odin parancsára ők döntötték el, kik haljanak meg egy csatában, vagyis a vikingek szerint nem a hadiszerencse vagy a taktika, hanem a Sors keze befolyásolta a harcok kimenetelét.

Az elesett harcosok fele jut a Valhallába, a többiek Freyja palotájába, a Folkvangba, annak is Sessrúmnir nevű termébe kerülnek. A 13. században lejegyzett óizlandi énekgyűjtemény, a Verses Edda így írja le a hősök mennyországának impozáns belső terét: „Aki Ódinhoz megy, / otthonát mindjárt / látásból megismeri; / a szarufák lándzsák, / pajzsok fedik a termet, / páncéling takarja a lócát. (...) Bejárattól balra / farkas lóg fenn, / fölötte sas függ.” (Tandori Dezső fordítása)

A farkas és a sas az óészaki mitológiában hagyományosan a harc állatai, jelenlétük a küszöbönálló csatát jelzi – magyarázza Carolyn Larrington, az Edda egyik angol fordítója.

Valkűr érkezik a halott hősért (a Stockholmi Nemzeti Múzeum gyűjteményéből).
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A hősök mennyországa kiképzőtábor volt 

A küszöbönálló, hamarosan elkezdődő csata a Ragnarök, vagyis „az istenek alkonya”, a világvégén vívott harc. A Ragnarök eljövetelekor, amikor az égben az istenek és a földön az emberek között is teljesen eluralkodik az erkölcsi káosz, az Odin vezette istenek és az einherjarok csatába indulnak az óriások ellen, akiknek serege Lokit is sorai között tudja. Az énekek szerint a Valhalla ötszáznegyven ajtajának mindegyikén nyolcszáz harcos özönlik ki, hogy felvegye a küzdelmet a főisten oldalán. Ez egyébként jól érzékelteti a csarnok impozáns méreteit és az einherjarok számát.

A Valhalla egyfajta isteni kiképzőtáborként üzemel: az elhunyt hősök nem pihenéssel és élvezetekkel töltik idejüket, hanem folyamatosan csatákat vívnak egymással, hogy felkészüljenek a Ragnarökre, azaz tulajdonképpen folytatják azt a harcias életmódot, melyet földi életükben követtek. A nap mint nap gyakorlásképpen megvívott harcokban elesettek természetesen azonnal felélednek, és következő nap ismét csatasorba állhatnak.

A Ragnarök eljövetele az északi népek számára evidencia volt: hitvilágukban az istenek ugyanúgy halandók voltak, mint az emberek, számukra az istenek alkonya jelentette azt, ami egy földi embernek az élet végét. A vikingek tisztában voltak vele, hogy egy napon úgyis meghalnak, hitük pedig azt mondta nekik, csak a hősi halottak kerülhetnek a „jó túlvilágra”, ezért minden alkalmat megragadtak a harcra – mondja Jackson Crawford, a Coloradói Egyetem történészprofesszora.

Odin borral készült a legnagyobb hősök fogadására

Nem minden viking harcos került tehát a Valhallába, azok viszont, akik kiérdemelték ezt a dicsőséget, örökre beírták magukat a nép emlékezetébe. Közéjük tartozik I. Erik Haraldsson, más néven Véresbárdú Erik, Norvégia második királya, aki 931 és 934 között uralkodott, és akinek hőstetteiről a 10. század közepén született Eiríksmál nevű költemény számol be. A vers elbeszéli Erik harcos életmódját és azt, hogyan vezetett győzelmes fosztogató hadjáratokat Európa-szerte, de arra is kitér, hogy Odin különleges előkészületeket tett a dicsőséges király fogadására, például bort rendelt a szolgáktól, hogy koccinthasson a hőssel, amint az átlépi a Valhalla kapuját.

Az istenek alkonya, a Ragnarök (19. századi illusztráció).
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

Az Eriket követő norvég király, I. Haakon Haraldsson, vagyis Jóságos Haakon, aki 934-től haláláig, 961-ig ült a trónon, szintén külön elbírálásban részesült az istenek részéről. A Hákonarmál című hőskölteményben Odin fiai, Hermod és Bragi jelentik apjuknak, hogy egy hatalmas király érkezik a Valhallába, akit bajnokoknak kijáró üdvözléssel kell fogadni. A költemények azt is megjegyzik, hogy Erik és Haakon királyok nem a Földön, hanem a túlvilágon fogják megvívni legdicsőségesebb csatáikat.

Nevetve halt meg a legnagyobb viking hős

A Valhallába került einherjarok egyik leghatalmasabbika Ragnar Lodbrok, vagyis Szőrnadrágos Ragnar dán–svéd uralkodó volt, akinek létezését egyes történészek kétségbe vonják, ugyanakkor a viking és izlandi sagák részletesen írnak életéről, és nevét a későbbi keresztény krónikák is említik. A hagyományok szerint Ragnar a 9. században számtalan sikeres portyát vezetett a Brit-szigetek és a frank államok ellen. A 12. században keletkezett Ragnar Lodbrok halotti éneke című költemény elbeszéli a király utolsó britanniai hadjáratát, melynek során a mindössze két hajóval portyázni induló Ragnart (aki úgy gondolta, ekkora haderő éppen elég neki a Brit-szigetek meghódításához) fogságba ejtette Northumbria uralkodója, Ælla.

A király egy kígyókkal teli verembe dobatta a viking hőst, hogy ott lassú kínhalált haljon. Ragnar ahelyett, hogy az életéért könyörgött volna, látva az elkerülhetetlen véget, éneket költött arról, hogyan fogadja őt Odin a Valhallában, melynek kapuján a dicsőség fényében fog átlépni. Az ének azzal a kijelentéssel ért véget, miszerint a dicső harcos „nevetve fog meghalni”. Ez jól illusztrálja a vikingek halállal kapcsolatos felfogását: a vég elkerülhetetlen, azt viszont befolyásolhatjuk, hogy mikor és hogyan érjen minket a halál. Ágyban, párnák közt vagy a csatamezőn érjen minket a vég – a skandináv harcosok természetesen az utóbbi mellett tették le a voksukat.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.