Villámkvíz: ki kicsoda a viking mitológiában?
Meg tudod mondani, minek az istene Thor? És azt, hogy Odin milyen szerepet töltött be a skandináv mitológiában? Kvízünk kitöltésével most a végére járhatsz!
Meg tudod mondani, minek az istene Thor? És azt, hogy Odin milyen szerepet töltött be a skandináv mitológiában? Kvízünk kitöltésével most a végére járhatsz!
Egy fémkeresőző férfi bukkant rá a kivételes szépségű aranyleletre, mely még a vikingek korából származik.
Norvégia Senja szigetén egy több mint 1000 éves sírt tártak fel, amely egy viking nő és hűséges kutyája maradványait rejti.
A vikingek és a macskák közt sok hasonlóság van, babonából és praktikus okokból adtak macskát ajándékba házasságkötéskor a We love Catz cikke szerint.
A vikingeket gyakran szőke, szarvas sisakos harcosokként ábrázolja a popkultúra, akik vérszomjas fosztogatásaikkal rettegésben tartották Európát. A történeti források és a legfrissebb régészeti kutatások azonban egészen más képet festenek róluk. A valóság jóval összetettebb és sok szempontból meglepőbb, mint a jól ismert mítoszok.
A grönlandi óészaki mondák egyik legrejtélyesebb alakja kétségtelenül Tyrker. A férfi a vikingekkel kalandozott, Leif Eriksson híres felfedező nevelőapja volt – származása vitatott, ám egyes kutatók szerint magyar is lehetett.
A IX. és a X. században a magyarok és a vikingek is gyakran indítottak rablóhadjáratokat Európa különböző részeire. Kérdés, vajon találkozhatott-e egymással a két nép – a válasz igen, ám nem úgy, mint azt elsőre gondolnád.
Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki fehér bevándorlók gyermekeként elsőként született a kontinensen.
A híres viking legendák közül az egyik legizgalmasabb Csonttalan Ivar története, aki betegsége ellenére hatalmas hódításokat vezetett, Anglia nagyrészét és Írország egy részét is uralma alá hajtotta.
Azt mondják, okos ember más hibájából tanul, a „kevésbé okos” a sajátjából sem. Ha az elmúlt időszakban a saját bőrünkön tapasztalt káros környezeti hatásokból még nem okultunk eleget, álljon itt például egy ősi kultúra tragikus sorsa, melynek az jelentette a vesztét, hogy tagjai képtelenek voltak fejlődni és fenntartható életet élni.
Varázsló, papnő, földműves, üzletasszony, harcos: egy viking nő életébe ezek a szerepek is beleférhettek. Bár azt nem állíthatjuk, hogy teljes egyenjogúságot élvezett ebben az északi társadalomban férfi és nő, az tény, hogy nemcsak saját koruk normái szerint örvendhettek széles körű szabadságjogoknak, de ezek némelyike még bizonyos mai társadalmakból is hiányzik.
A smink, azon belül is leginkább a szemfestés, az idők során sokféle funkcióval bírt, melyek közül az egyik legősibb és legelemibb az volt, hogy a hódítás fegyveréül szolgált. Egyes kultúrákban főként a férfiaknál, és a szó legszorosabb értelmében.