Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki fehér bevándorlók gyermekeként elsőként született a kontinensen.
Alighanem mindannyian azt tanultuk, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, aki 1492-ben a spanyol korona szolgálatában érte el hajóján a kontinenst. A vikingek azonban fél évezreddel megelőzték őt, és évekig éltek az „újonnan megtalált föld”-et jelentő nevű (ma Kanadához tartozó) Új-Fundlandon. A kevésbé ismert történelmi tényeket a The History Avenue idézte fel.
Amerika felfedezése: új név, új dátum
Az izlandi Glaumbærben áll egy emlékmű, amelyet Ásmundur Sveinsson készített az 1939-es New York-i világkiállításra Az első fehér anya Amerikában címmel. Az anya az a Gudrid Thorbjarnardóttir, aki 1004-1005 körül az elsőként érkezett európai felfedezőkkel utazva, az Újvilágban adott életet gyermekének. A szobor egy hajó orrdíszénél ábrázolja őt, amint fiát, Snorrit a vállán tartja.
Ki ez a lány? – Amerika felfedezésének legizgalmasabb alakja
Ez a bizonyos Gudrid Thorbjarnardóttir a vikingek amerikai kalandjainak egyik legizgalmasabb alakja, aki 985 körül született Izland nyugati részén, állítólag egy viking királynő leszármazottjaként, és kalandos életútját a korabeli sagák is megörökítették.
Első nagyobb útját 15 évesen tette meg, amikor apjával és újdonsült férjével áthajóztak Grönlandra, ám közben hajótörést szenvedtek, és a hajósok fele – köztük a rövid életű hitves – odavesztek. A túlélőket a legendák legismertebb hősének, Vörös Eriknek a fia, Leif Erikson mentette meg. Hogy a hála szólt-e belőle, vagy annyira vonzónak találta a hős családját, nem tudni, de tény, hogy a fiatal lány hozzáment megmentője testvéréhez, Thorstein Eriksonhoz, akivel rögvest közös kalandok nyomába indultak. Ám vele sem járt sokkal jobban, egy újabb hajótörés visszatérésre kényszerítette őket Grönlandra, ahol a szerencsétlen férfit egy járvány vitte el.
Gudrid azonban nem sokáig árult petrezselymet, harmadjára is megházasodott. Ezúttal Thorfinn Karlsefni volt a kérője, akit azonmód révett, hogy induljanak el nyugatra. Ahogy a népmesei hősökkel nálunk is lenni szokott, harmadjára sikerült: elértek Amerikába, amit Vinlandnak neveztek el az ott termő rengeteg szőlőről. Ám az ottani élet sem volt fenékig tejfel, az őslakosok és a betelepülők közötti feszültség egyre jobban kiéleződött, így utóbbiak három év múltán kénytelenek voltak szedni a sátorfájukat és visszahajózni Európába.
Tényleges bizonyíték Amerika felfedezéséről az 1960-as évektől van
Előtte azonban Gudrid még megszülte az első európai gyereket, aki az Újvilágban látta meg a napvilágot. Miután hazatértek, és a kis Snorri Thorfinnsont fölnevelték, édesanyja megkérte, hogy építsen egy templomot, majd ő maga gyalogos zarándokútra indult Rómába, ahol egyes beszámolók szerint még a pápával is találkozott. Bár perdöntő bizonyíték nincs a zarándoklatról, az útba eső kolostorok vendégkönyvei több viking nevű utazót említenek. Mire visszatért, a templom már elkészült, így utolsó éveit gyakorlatilag apácaként élte, magányosan. Hogy mi lett a harmadik házastárssal, arról nem szól a fáma. Mármint azok a mondák, amelyek a legendás viking hősök életét felelevenítik.
Tényleges dokumentumok az Amerikát felfedező vikingekről csak az 1960-as években kerültek elő, amikor régészek megtalálták egy település maradványait a kanadai L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében, tipikus viking jellegzetességekkel és megőrződött használati tárgyakkal. A fonalfonáshoz való orsó maradványai pedig alátámasztják azt a feltevést, hogy a telepesek között nő is volt. Lehet, hogy épp a történelem egyik legvakmerőbb nője.
Ha érdekelnek más történelmi tévedések is, ezt a cikket feltétlenül olvasd el!
