Szellemet látni hátborzongató élmény, amit egyesek természetfeletti jelenségnek tulajdonítanak, míg mások tudományos magyarázatot keresnek rá. A kérdéssel a pszichológia is gyakran foglalkozik.
Philip Hasheider, a gazdából lett író egy 2015-ös reggelen a wisconsini Sauk City edzőtermében élete legmegrázóbb élményét élte át: bicepsz-gyakorlatok közben esett össze. A férfi szíve megállt, a teste kékessé vált, a mentősök szerint pedig hat percig egyáltalán nem volt pulzusa sem, miközben túlvilági tapasztalatban volt része.
A helyiek szerint ezek a miniatűr templomok az őseik és a hely szellemeinek lakhelyéül szolgálnak, akik védelmet nyújtanak és harmóniát hoznak a mindennapokba. De vajon miért fontos a thai emberek számára, hogy külön házat építsenek a szellemeknek?
Nyolcévesen autóbalesetben elvesztette édesapját és saját maga is a klinikai halál állapotába került: a ma 35 éves amerikai férfi azt mondja, pontosan emlékszik, milyen volt háromszor meghalni és visszatérni az életbe.
Egyiptomi papnő reinkarnációjának vallotta magát az angol nő, aki miután kislányként lezuhant egy lépcsőről, különös álmokban és látomásokban kapott üzeneteket egykori szeretőjétől, Széthi fáraótól – Dorothy Eady bennfentes tudása elképesztette az egyiptológusokat, de vajon tényleg túlvilági kapcsolatról és lélekvándorlásról lehetett szó?
A legnagyobb félelmünk kétségtelenül a halálhoz köződik. Az életünk végéhez, ami teljesen ismeretlen folyamat, maximum csak találgatni tudunk, mégis mi fog történni, van-e utána valami.
Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?
Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes megalkotója megszállottan hitt a megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek túlvilági eredetében: a pókhálós padlásokon kísértő szellemekben, a varázserővel bíró halandókban. Még barátja, Harry Houdini, a világhírű szabadulóművész sem tudta bebizonyítani, hogy trükkjei mögött semmilyen természetfeletti erő nem áll.
A fényképezés feltalálása nemcsak a vizuális ábrázolást változtatta meg a 19. században, de az élelmes csalóknak is új lehetőséget jelentett a pénzszerzésre. A főleg az Egyesült Államokban divatossá vált szellemfotózás bizonyítja, mennyire könnyen csapták be áldozataikat a szélhámos fényképészek.
Mindannyian elgondolkoztunk már rajta, vajon mi történik velünk halálunk után, hogy földi életünk csak egy „köztes létezés”-e, melyet egy túlvilági öröklét követ, vagy pusztán fizikai lények vagyunk, a halhatatlan lélek pedig csupán filozófiai és vallásos fantazmagória. Sokan az ún. halálközeli élmények segítségével próbálják bizonyítani a túlvilág létezését, az agykutatók és neuropszichológusok többsége azonban azt állítja, hogy ezen jelenségek hátterében nagyon is evilági okok állnak.
