Te mit gondolsz a halálról?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ember, amióta a világra született, próbálja megfejteni, mi történik a halál után. Különböző vallások különböző teóriákat hirdetnek, egy dologban viszont mind egyetértenek, hogy létezik túlvilág. (Freud szerint ugyanakkor a vallás nem más, mint össznépi neurózis.) 

A materialisták szerint elporladunk, és legfeljebb rothadó testünk cafatkái élnek tovább egy-egy kukac bélrendszerében. (Úgy is mondhatnánk, hogy létünk értelme a hullarágó férgek táplálása.)
A keresztények szerint mennybe vagy pokolra jutunk, attól függően, hogy viselkedtünk a földön. Ám a keresztény vallások sem értenek mindenben egyet. A katolikusoknál, ha minden bűnödet megbánod, jó eséllyel a Paradicsomba juthatsz, a protestánsoknál viszont elég, ha csak egyszer rosszalkodsz, és ha az Úr abban a pillanatban éppen téged figyelt, vége a bulinak, tuti fortyogni fogsz. 

A katolikusok szerint az Isten jó, a zsidók szerint viszont se nem jó, se nem rossz, hanem büntet és jutalmaz.

A minap templomban voltam, és felfigyeltem az egyik imában erre a mondatra: „hiszek a test feltámadásában”.
Mire gondolnak itt vajon a katolikusok? Mert tudvalévő, hogy a keresztény vallások igen vérmesen tagadják a reinkarnációt. Vannak persze valláskritikusok, akik szerint az egész Biblia meg lett bundázva, cenzúrázva, hogy az egyház kellően manipulálhassa a jónépet: ha csak egy életed van az üdvözülés eléréséhez, többet fogsz adakozni, mintha mindig újrakezdheted. (Állítólag a cenzúra ellenére is maradt a Bibliában itt-ott utalás a reinkarnáció tényére, például amikor Krisztus keresztelő Jánosra mutatva azt mondja: „Illés ő, a ki eljövendő vala” Máté 11,14)

Most akkor újraszületünk, vagy nem? Lehetséges, hogy a lelkünk újra meg újra testbe költözik, és a pokol meg tisztítótűz mítosza nem más, mint a földön megélt életek sora? Úgy értem, lehet, hogy itt a földön van a pokol is (balsors) meg a tisztítótűz is (bűntudat)?
Talán addig születünk újra, míg meg nem tanulunk mindent, míg elég érett nem lesz a lelkünk ahhoz, hogy Istenhez mehessen?
Ha belegondolsz, hogy milyen sokfélék vagyunk, ugyanabban a társadalomban az egyik ember milyen egyszerű, primitív lélek (nem intellektuális értelemben), a másik pedig milyen bölcs és érett... Mintha százszor meg ezerszer többet tapasztalt volna. A reinkarnációval magyarázható volna Mozart esete is, aki ötévesen zenekari műveket komponált, meg a többi fura zsenié.

A reinkarnáció hite a keleti vallások szüleménye, és egyáltalán nem mint boldog kiutat, hanem mint kegyetlen büntetést említik. Esetleg nem is emberként születünk újra, hanem  sündisznóként vagy svábbogárként, attól függően, milyen bűnt követtünk el előző életünkben. Ezért tudják még ma is fenntartani a kasztrendszert, és segíteni akarás nélkül elsétálni az éhező és nyomorgó mellett. Úgy tartják, ez az ő sorsa, büntetése, karmája egy előző életért, vagyis nem kell, nem szabad segíteni rajta, magának kell kievickélni. Ha sikerül neki, következő életében felsőbb kasztba léphet, aztán ha mindegyik szinten helytállt, nem kell többé leszületnie, mehet a Nirvánába.
A keresztény egyház ezzel szemben segít a rászorulókon, igaz, nem mindig altruizmusból, hanem az üdvösség elnyerése érdekében.

Én, bár katolikusnak kereszteltek, hiszem, hogy sok esélyünk van épülni, szépülni. Hiszem, hogy Isten jó, és soha nem büntet, mert szeret. Még a gonosz bunkót is szereti, és türelmesen várja, hogy megjavuljon. Hiszem, hogy a sorsunkat magunk csináljuk, a jót és a rosszat is, de ha kérjük, Isten segít. De csak ha kérjük. És csak annyira, hogy ne akadályozza a célt, a feladatot, amiért megszülettél. Jézus többször is elmondja az Evangéliumokban, hogy kérni kell, csak akkor adatik. Hiszen szabad akarat van, csak úgy nem nyúlkálnak bele senki sorsába, mivel azért választotta épp azt a sorsot, hogy tanulhasson belőle.
Mert azt is hiszem, hogy a következő életünket is magunk választjuk meg. Ha nyomorgónak, betegnek születünk, azt is, épp azért, hogy tanulhassunk. Például alázatot, tűrést.

És te miben hiszel? Mit gondolsz a halálról?

Ha ez bejött, nézz rá erre is:

A halál közeli élmények üzenetek – azoknak, akik átélik, és azoknak is, akik a történeteket olvassák/hallgatják. Ha mögéjük nézünk, több információt kapunk abból a másik dimenzióból, ahonnan jöttünk – és ahová majd távozni fogunk… | Üzenetek a túlvilágról


dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.