A világhírűvé lett viking harcosnő nem is viking?

Egy friss kutatás szerint valójában a Baltikumból Skandináviába vándorolt szláv harcosnő csontvázát rejti a sír, amelyről mindeddig úgy gondolták, viking eredetű.

Régóta történészi viták kereszttüzében áll a nők szerepe a viking társadalomban. Több alkalommal bukkantak már a régészek fegyverekkel együtt eltemetett női csontvázakra a korszakból, ami azt bizonyíthatja, hogy a nők is részt vettek a harcokban. A Bonni Egyetem skandináv szakos kutatója, Leszek Gardeła az egyik ilyen csontvázat vette alaposabban szemügyre, és vizsgálata érdekes eredményt hozott – számol be a History.

Népek olvasztótégelye volt a korabeli Skandinávia

A kérdéses csontvázat – amit egy arab eredetű pénzérmével és egy fejszével együtt temettek el – a dániai Langeland szigeten találták a régészek, egy viking temető feltárásakor. Az érme tanúsága szerint a maradványok a 10. századból származnak, a fegyver alapján pedig arra következtettek, hogy egy viking harcosnő csontjairól lehet szó. Gardeła vizsgálatai viszont más eredményt hoztak.

A tudós összevetette a fejszét más korabeli sírokban talált fegyverekkel, és arra a következtetésre jutott, hogy az eszköz szláv eredetű, pontosabban a déli Baltikumból, a mai Lengyelország területéről származik. Tulajdonosa valószínűleg innen vándorolt ki a skandináv régióba.

Valójában szláv volt a viking harcosnő?
Valójában szláv volt a viking harcosnő?Fotó: Lorado / Getty Images Hungary

A 9-10. századi Skandinávia igazi kulturális olvasztótégelynek számított, ahol az egymáshoz közel élő szláv népek és északi szomszédaik gyakori kapcsolatban álltak egymással. Ez magyarázatot adhat rá, hogyan került az említett szláv harcos egy viking temetőbe.

Eddig harminc fegyveres női csontvázra leltek a kutatók Dániában, Norvégiában és Svédországban, amelyek közül tízet Gardeła azonosított. Ebből következtetnek arra a történészek, hogy a viking társadalomban a nők is betölthettek harcos szerepet.

Mustra