1703. november 19-én hunyt el a Bastille legrejtélyesebb foglya, a rejtélyes vasálarcos férfi, akiről regények és legendák születtek, de biztosat senki nem tudott róla.
A sport legnagyobb hősei a versenyeken és a civil életben egyaránt példát mutatnak helytállásukkal – kevés jobb példa akad erre, mint Shavarsh Karapetyan örmény-szovjet búvárúszó, aki karrierjét is feláldozva igazi szuperhősként húsz ember életét mentette meg.
Az amerikai filmek népszerű kliséjétől Justin Bieber ünnepi daláig a fagyöngy alatti csók szinte mindenhol megtalálható a popkultúrában. De ez a karácsonyi hagyomány már jóval azelőtt létezett, hogy valaha is megjelent volna a filmekben és a dalokban.
A Fénnyel írt történelem múlt heti cikkében a második világháború egyik leghíresebb fotójával, a berlini Reichstag épületére vörös zászlót kifüggesztő szovjet katonák fényképével foglalkoztunk, most pedig megvizsgáljuk a kép „párdarabját”, a csillagos-sávos zászlót a japánoktól visszafoglalt Ivo Dzsima szigetén felállító amerikai katonákról készült híres felvételt, amely Pulitzer-díjat hozott alkotójának. Vajon szovjet kollégájához hasonlóan az amerikai fotós is csalt, és beállított, sőt, utólag manipulált képpel nyűgözte le a világot?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről. Ezúttal Casanova a téma.
Folytatjuk múlt héten elkezdett kétrészes minisorozatunkat, amelyből kiderül, hogy napjainkban is milyen nagy számban bukkannak hihetetlen leletekre a régészek világszerte, legyen szó uralkodók sírjáról, nagy értékű aranytárgyakról vagy ókori társasjátékról.
Egyiket se próbáld ki, mind nagyon veszélyes lehet, ráadásul a működő módszer sokkal élvezetesebb!
A második világháború végét és a nácizmus felett aratott győzelmet jelképezi a híressé vált fénykép, amelyen a Vörös Hadsereg néhány katonája kitűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére az elfoglalt Berlin szívében – a fotó számtalan újságban, tankönyvben és egyéb helyen megjelent az elmúlt hetvenhat évben, de vajon mennyire hiteles pillanatot örökít meg, ki lehet a képen látható három férfi, és milyen fontos változtatást hajtott végre a képen utólag az alkotó?
A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.
A középkori filmekben gyakran kegyetlennek, szadistának ábrázolják a középkori hóhérokat, akik kifejezetten élvezték, ha áldozatuk minél jobban szenvedett az ítélet végrehajtása közben – a valóságban ezzel szemben egyik legfontosabb feladatuk volt annak biztosítása, hogy a kivégzések zökkenőmentesen és a lehető legkevesebb fájdalommal zajlódjanak le. Sőt, gyakran életet is mentettek a hóhérok.
Heim Pál neve mára összeforrt a róla elnevezett budapesti gyermekkórházzal. Talán éppen emiatt tudunk magáról az orvosról keveset, pedig rengeteget tett a csecsemőkért, gyerekekért és az anyákért.
A 19. század második felében az Egyesült Államok és Kanada kormánya úgy döntött, az országokban élő őshonos lakosságot átfogó program keretében „civilizálni” kell, vagyis kényszerűen megfosztani hagyományaiktól, és európai, keresztény szellemiségre áttéríteni őket – a kétes kezdeményezés nemcsak jelentős kulturális veszteséghez vezetett, de számos emberéletet is követelt.
