Nem Bill Clinton az első államférfi, aki az irodájában részesült orális szexben – francia kollégája, Félix Faure egy évszázaddal megelőzte az amerikai elnököt, azonban szó szerint végzetesnek bizonyult számára az aktus.
Londonban, hej, van számos utca – hangzik a klasszikus operettsláger szövege, a modern nagyvárosok pedig valóban az utcák, terek, utak és más közterületek bonyolult hálózatából állnak, melyek nemcsak a térképészet szerelmesei, de a kultúrakutatók számára is rengeteg érdekességet tartogatnak. Egy friss kutatásban szakemberek annak jártak utána, vajon mit árulnak el az utcanevek egy város sokszínűségéről és kulturális értékeiről.
Régóta terjed az interneten a híres fénykép, amelyen egy sokfős tömeg szalutál lelkesen a náciknak, egyetlen ember kivételével, aki nem hajlandó kart lendíteni, ezért karba tett kézzel mered maga elé – a fotót sokan az elnyomó eszmékkel szembeni passzív ellenállás egyik legszebb kifejeződésének tekintik, a kép mögött megbúvó tragikus történet pedig tökéletesen igazolja ezt. Ki volt a rejtélyes férfi, aki nem volt hajlandó behódolni a hitleri ideológiának?
Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést?
Turistalátványosságnak számít a sírhely, melyet egy anya készíttetett tízévesen elhunyt lányának a Mississippi állambeli Natchez City temetőjében – a 19. századi emlékmű az odalátogatók szerint a szülői szeretet rendkívül megható kifejezése.
A Harmadik Birodalom a 20. század legnagyobb műkincsrablójának számított: a második világháború idején a nácik az általuk megszállt területekről ezerszám tulajdonították el az értékes festményeket és szobrokat, melyeket a jövő zálogának tekintettek – a becslések szerint 650 ezerre tehető az elorozott alkotások száma. A német hadsereget azonban megelőzte a híre, egyesek pedig minden erejükkel igyekeztek elrejteni a műalkotásokat, mielőtt megérkeztek volna Hitler inváziós egységei.
Soha máskor nem volt olyan könnyű sarlatánként vagyonra és hírnévre szert tenni a történelem során, mint a XIX. században. James Morison „orvos” ki is aknázta a lehetőséget, s közben nemigen zavarta, hogy emberek életét teszi tönkre.
A háború végét, a béke beköszöntét és az éveken át tartó vérontást követően végre fellélegző emberek örömét kevés fénykép volt képes olyan érzékletesen megörökíteni, mint a New York-i Times Square-en csókolózó matróz és ápolónő legendás fotója, amely Japán kapitulációjának napján, 1945. augusztus 14-én készült, és egy héttel később jelent meg a Life magazin hasábjain. De vajon kik szerepeltek a fotón, valódi csókról vagy beállított pózról volt szó, egyáltalán ismerték egymást a képen szereplők?
Elizabeth Blackwell 1849-ben történelmet írt azzal, hogy ő lett az első orvosi diplomát szerzett amerikai nő – pedig csupán azért vették fel az egyetemre, mert azt hitték, jelentkezése csak rossz tréfa.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
„Pokolból jött démonnak” nevezte egy krónikás a 11. században élt IX. Benedeket, aki orgiákat rendezett a pápai palotában és eladta Szent Péter trónját – a kétes hírű egyházfő azonban nem csak botrányos élete miatt különleges: ő volt a legfiatalabb pápa és az egyetlen személy, akit háromszor is megválasztottak a katolikus egyház élére.
Hetven éve választották harmadszorra is Nagy-Britannia miniszterelnökévé Sir Winston Churchillt, aki ezt követően egészen 1955-ig, lemondásáig kormányozhatta hazáját. A kerek évforduló alkalmából összeszedtünk néhány, Churchill személyiségét árnyaló érdekes tényt, amit valószínűleg nem tudtál minden idők egyik leghíresebb brit államférfijáról.
