Nem is nézett gépe objektívjébe, amikor exponált a magyar születésű sajtófotós, Robert Capa, aki minden idők egyik leghíresebb háborús fotóját készítette. A szkeptikusok azonban évtizedek óta támadják a kép hitelességét. A fénnyel írt történelemben ezúttal A milicista halála.
Budapest ostroma, a világhírű író halálának rejtélye, a Hitlerrel szembeszálló „jó németek”, szelfik a felvilágosodás korából – válogatásunkban a közelmúltban megjelent történelmi témájú ismeretterjesztő könyvekből válogattunk, melyeket érdemes kézbe venned, ha kíváncsi vagy a régmúlt vagy a közelmúlt érdekfeszítő tényeire, titkaira, sztorijaira.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.
A hűtés meglehetősen új keletű találmány, ezért az elmúlt évezredek során az embereknek minden találékonyságukra szükségük volt ahhoz, hogy elkerüljék az élelmiszerek gyors megromlását.
Az ötkarikás játékok hivatalosan a sportszerűségről és a tisztes versenyszellemről szólnak, amely eszmény természetesen sohasem tántorította el azokat a versenyzőket, akik illegális módszerekhez nyúltak, és csalni próbáltak a minél jobb helyezés érdekében. Talán egyikőjük sem volt annyira pofátlan, mint az 1904-es St. Louis-i olimpia aranyérmes maratonfutója, aki egy kis technikai segítséget vett igénybe a győzelemhez.
Kevés csókról készült fotó vált annyira híressé, mint a Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető elvtársi pusziszkodását megörökítő kép, amely ezer szónál is többet mondott a hidegháború által kettéosztott Európáról, és az akkor még örökké fennállónak gondolt vasfüggöny mögötti hatalmi viszonyokról. A Fénnyel írt történelem mai részében a hírhedt csók történetének jártunk utána.
Az ókori világ legfélelmetesebb hadászati eszközeiből a tudományos élet profitált igazán.
Az 1992 és 1995 között Boszniában zajló, válogatott kegyetlenkedésekben bővelkedő háborúban mintegy 97 ezer ember veszítette életét, köztük egy fiatal szerelmespár, akiknek története bejárta a világsajtót. Az ostromlott Szarajevóból menekülő bosnyák Admira Ismić és szerb Boško Brkić egymást átölelő holtteste hét napig feküdt érintetlenül, a mesterlövészektől tartva ugyanis senki sem mert közelebb lépni hozzájuk.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A telefon feltalálója korántsem volt olyan jó fej, mint gondolnád: Alexander Graham Bell be akarta tiltani a jelbeszédet, az eugenika elkötelezett híveként pedig a siketség teljes, szisztematikus felszámolását tűzte ki céljául – pedig saját édesanyja és felesége is hallássérült volt.
Csodával határos módon menekült meg a biztos haláltól a férfi, aki botrányos magaviselete miatt éppen a rácsok mögött ült, amikor városát elöntötte a vulkanikus gáz és hamu árja – Ludger Sylbarist azóta is a világ legszerencsésebb rabjának nevezik.
Kevesen tudják, hogy Hollandia és Kanada között több mint hetven éve szoros baráti és üzleti viszony áll fent: a két ország a második világháború óta segíti egymást, sőt, a kanadai fővárosban minden évben tulipánfesztivált rendeznek európai testvérnemzetük tiszteletére. De honnan ered ez a kötelék, és vajon miért mondott le Kanada rövid időre egy szülészeti osztály területi jogáról?
