20 lenyűgöző régészeti felfedezés az elmúlt 20 évből – 1. rész

Olvasási idő kb. 4 perc

A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.

A Mental Floss húszas listájának első tíz tételét mutatjuk be – a sorozat jövő héten folytatódik a második résszel.

1. Óegyiptomi sajt

A Kr. e. 13. században élt Ptahmosze nagyvezír sírját az 1800-as évek végén fedezték az egyiptomi Szakkarában, mivel azonban a megtalálók nem jegyezték fel a sír pontos helyét, az több mint egy évszázadra újra feledésbe merült, csak 2010-ben bukkantak rá ismét. Néhány évvel később a Kairói Egyetem kutatói törött edényeket találtak a sírban, bennük egy szilárd, tehéntejből és juh- vagy kecsketejből készült anyaggal, melyről a vizsgálatok megállapították, hogy szilárd sajt, vagyis a jelenleg ismert legrégebbi fennmaradt tejtermék.

A feltárt sír
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

2. III. Richárd király csontjai

A Shakespeare drámájából is ismert III. Richárd angol király az 1485-ös bosworthi csatában vesztette életét, földi maradványait később egy környékbeli (a mai Leicestershire megyében található) ferences kolostorban helyezték örök nyugalomra, VIII. Henrik katolikusellenes politikája idején azonban – sok más kolostorral együtt – lerombolták a helyet, Richárd sírjának pedig hosszú évszázadokra nyoma veszett. 2004-ben Philippa Langley régész és csapata mégis megtalálták a néhai zsarnok csontjait, méghozzá egy leicesteri parkoló alatt, 2012-ben pedig minden kétséget kizáró vizsgálat igazolta, hogy valóban Richárd király maradványairól van szó.

3. A legrégebbi emberi rajz

2018-ban a dél-afrikai Tű-foktól keletre található Blombos-barlangban bukkantak rá régészek egy kezdetleges alkotásra, melyről azt feltételezik, hogy a legrégebbi ismert rajz: a vöröses árnyalatú szilkrétre rajzolt minta több párhuzamos vonalból áll, amelyek egy kettős kereszthez (hashtaghez) hasonlóan keresztezik egymást. A becslések szerint 73 ezer évvel ezelőtt készült műalkotás legalább 30 ezer évvel korábbi, mint bármilyen korábban felfedezett, ember készítette rajz.

A barlangban talált primitív rajz
Fotó: Craig Foster / Nature

4. Csimpánzok által használt diótörők

A tudósok régóta megfigyelték már, hogy a csimpánzok mennyire leleményes eszközhasználók, egy 2007-es elefántcsontparti felfedezés pedig bizonyította, hogy ez már évezredekkel ezelőtt is így volt: kutatók egy 4300 évvel ezelőtt élt csimpánzcsoport egykori lakhelyén bukkantak rá kövekre, melyeket legközelebbi rokonaink valószínűleg diófélék héjának feltörésére használtak.

5. Mamutcsontból épült lakhely

Moszkvától ötszáz kilométerre délen, az orosz pusztaságban meghökkentő leletre, egy 13 méter átmérőjű, mamutcsontokból készített kör alakú építményre bukkantak a régészek 2014-ben: a kutatók szerint a konstrukciót 25 ezer évvel ezelőtt élt vadászó, gyűjtögető őseink készíthették több mint hatvan gyapjas mamut csontvázából, és valószínűleg téli szállásnak használták.

A csontokból készült kör maradványai
Fotó: AJE Pryor

6. Egy eltűnt felfedező hajói

Sir John Franklin brit felfedező 1845-ben próbált áthajózni a kanadai sarkkörön a híres Északnyugati átjárót kutatva, azonban mindkét hajója jégre futott, léket kapott és elsüllyedt – maradványaik hollétét majd kétszáz évig homály fedte, mígnem 2014-ben az inuit őslakosok szájhagyomány útján terjedő elbeszéléseinek segítségével kutatók megtalálták Franklin egyik hajója, az Erebus roncsait, két évvel később pedig a másik szerencsétlenül járt vitorlás, a Terror is előkerült.

7. Birkaürülékkel borított ókori cipő

Bosszantó dolog, ha az ember véletlenül kakiba lép, azonban talán épp ennek köszönhetően marad fenn a cipőd az örökkévalóság számára – 2010-ben régészek egy örményországi barlangban 5500 éves, bőrből készült lábbelire bukkantak, amelyet birkaürülék borított és konzervált épségben.

8. Ókori szorzótábla

A világ legrégebbi szorzótáblája
Fotó: Research and Conservation Centre for Excavated Text/Tsinghua Univ.

A világ legrégebbi ismert szorzótábláját találták meg egy hongkongi piacon 2008-ban: a mintegy 2500 bambuszcsíkból álló leleten a pekingi Csinghua Egyetem szakemberei szerint egy matematikai módszer szerepel, amely bármely két egész szám összeszorzására vonatkozik. A különleges eszköz több mint 2200 évvel ezelőttről származik, régebbi és több számolási lehetőséget is biztosít, mint a korábban feltárt antik szorzótáblák.

9. Az utolsó amerikai rabszolgaszállító hajó

Ugyan 1808-ban az Egyesült Államok kormánya betiltotta a rabszolgák behozatalát Afrikából, az illegális rabszolga-kereskedőket ez nem gátolta tevékenységük folytatásában: az utolsó ismert rabszolgaszállító hajó, a Clotilda 1860-ban futott be Amerikába, megérkezése után tulajdonosai szétszerelték és eltüntették a maradványokat, nehogy bárki nyomukra bukkanjon. A kutatók végül csak másfél századdal később, 2019-ben találták meg a hírhedt vitorlás roncsait az alabamai Mobile-folyó mocsarába elsüllyesztve.

10. Egy elegáns római villa

Luke Irwin, egy vagyonos angol szőnyegkészítő vállalkozó 2015-ben pingpongpályát szeretett volna építeni wiltshire-i birtokán, amikor azonban elkezdődtek a munkálatok, különös meglepetésben volt része: a föld feltúrása során a munkások egy, a Kr. e. 3. században épült római villa maradványaira bukkantak a birtok alatt, melynek kék és vörös színű mozaikpadlója hihetetlen épségben maradt fenn az utókor számára.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.