Az emberiség története során rengeteg lenyűgöző épület született, de a legtitokzatosabb talán az, amely a legrégebbi is. A Stonehenge rejtélye évszázadok óta izgatja a régészeket és a laikusokat egyaránt, és bár a legújabb kutatások sok kérdésre választ adnak, van, amit még ma sem tudunk a lenyűgöző őskori építményről.
Egy nagyjából 10 500 évvel ezelőtt élt nő arcának rekonstrukcióját készítették el DNS-elemzés alapján a Genti Egyetem kutatói. Meglepő felfedezést tettek más korabeli maradványokkal összehasonlítva.
Egy anya és gyermeke több ezer éves lábnyomait rejtette ez a budapesti utca.
Egy fejlett technológiával és egy digitális kapcsolódással teli világban nehéz elképzelni, hogy még mindig élnek olyan népek a földön, amelyek, akárcsak az őskorban, gyűjtögetnek és vadásznak. Pedig bizony a mindentől és mindenkitől elzárt szentineléz törzs éppen ilyen: tagjaival kapcsolatba lépni szinte kizárt, és kész életveszély.
Vörös festékkel színezett ősi csontvázakat találtak egy barlangban, ami arra utal, hogy elődeink már több mint százezer évvel ezelőtt szimbolikus temetkezési szertartásokat végeztek.
Nagyon furcsa belegondolni, de ma is velünk él egy betegség, a megfázás, ami már a őskori emberek életét is megnehezítette. Úgy tűnik, sosem fogunk ezektől a tünetektől megszabadulni.
Korábban ismeretlen dinoszauruszkövületeket találtak Marokkóban. A rettenetes ragadozó, amelyet a Khinjaria acuta névre kereszteltek, az Atlanti-óceán part menti vizeiben élt.
Évtizedek óta dolgoznak kutatók azon, hogy feltámasszák a mamutot. Az ázsiai elefántból, amely az állat legközelebbi élő rokona, génsebészettel hoznák létre az őskori emlőst.
Manapság leginkább pejoratív értelemben emlegetjük az ősanyákat, hiszen főleg azokra utalunk vele, akik megfellebbezhetetlen véleményt mondanak a gyereknevelés kapcsán mindenről, ami szerintük természetes. De milyen volt valójában egy ősanya? Hogyan nevelték gyerekeiket az anyák a kőkorszakban?
A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.
A willendorfi vénuszként ismert szobrocska és a hasonló, telt nőalakokat formázó alkotások a kőkorszaki művészet legjelentősebb emlékeiként maradtak az utókorra – lehetséges azonban, hogy teljesen félreértelmeztük a történelem előtti művészek szándékait, sőt, a nemüket is eltévesztettük.
A régészek megtalálták a jelenleg ismert legkorábbi daganatos betegséggel küzdő pácienst, mégpedig egy triász kori teknős személyében.
