A T-rexnél is brutálisabb lény kövületeit találták meg egy bányában

Olvasási idő kb. 4 perc

Korábban ismeretlen dinoszauruszkövületeket találtak Marokkóban. A rettenetes ragadozó, amelyet a Khinjaria acuta névre kereszteltek, az Atlanti-óceán part menti vizeiben élt.

Még a Tyrannosaurus rexnél is félelmetesebb lehetett az a hüllő, amelynek a fosszíliáit kutatók nemrég megtalálták. A Khinjaria acuta mintegy 8 méter hosszú volt, vagyis körülbelül akkora, mint egy ma élő nagyobb méretű gyilkos bálna. Neve beszédes: a „khinjar” arabul tőrt, az „acuta” pedig élest jelent, tehát az elnevezés tükörfordításban „éles tőrt” jelent. A kutatók először

Shaytania pandaemoniumnak akarták hívni, ami azt jelenti, „ördög a pokolból”.

Rémálomba illő lehetett

A marokkói bányában talált kövületek elemzése alapján sikerült a tudósoknak megállapítaniuk, hogy hogyan nézhetett ki az élőlény, és nagyjából hogyan élhetett.

Idézőjel ikon

A nagy testméret, az erőteljes állkapocs, az áramvonalas koponyaforma és a tőrszerű fogak arra utalnak, hogy a Khinjaria csúcsragadozó volt

– mondta el dr. Nick Longrich, a Bath Egyetem tudósa. A kutatás vezetője szerint a kinézete rémálomba illő, démoni lehetett, ráadásul állkapcsa – tele tűéles fogakkal – iszonyatosan erős harapásra volt képes. A gyíkszerű élőlény a késő kréta korban élt, mintegy 66 millió évvel ezelőtt. Valójában nem a dinoszauruszok, hanem a moszaszauruszfélék közé tartozik. Ezek az állatok tengeri életmódhoz alkalmazkodott hüllők voltak.

A moszaszauruszfélék

A tengeri őshüllők egy családja. Nevüket onnan kapták, hogy az első kövületeket a Maas-folyó környékén találták meg 1780-ban. Mintegy 66 millió évvel ezelőtt haltak ki, ám előtte, a kréta kor végén csúcsragadozók voltak. Gyíkszerű, pikkelyes őshüllőkből fejlődtek ki, így nem is dinoszauruszok. Az állkapocs és a koponya alakjának elemzése szerint a mai varánuszok és kígyók távoli rokonai.

Rengeteg félelmetes élőlény élt a dinoszauruszok korában
Fotó: Orla / Getty Images Hungary

Egy a félelmetes ragadozók közül

A Khinjaria acuta az Atlanti-óceánnak a Marokkóhoz közeli partvidéke mentén élt. Nem volt a környék egyeduralkodó csúcsragadozója, kutatók szerint ebben az időben többen versengtek ezért a címért. „Ez az egyik legsokszínűbb tengeri fauna, amely valaha létezett” – mondta Longrich. Nem sokkal azelőtt éltek ezek a hüllők, hogy a késő kréta korban mind a dinoszauruszok, mind a moszaszauruszfélék kihaltak. Tudósok szerint ennek révén lett hely az ökoszisztémában a bálnáknak, fókáknak és különféle halaknak. Ha ezek a csúcsragadozók nem tűntek volna el, esélyük sem lehetett volna ezeknek az élőlényeknek. „Hatalmas változások zajlottak le az ökoszisztéma szerkezetében 66 millió évvel ezelőtt” – mondta Longrich. Hozzátette:

Idézőjel ikon

az biztos, hogy ebben az időben elképesztően veszélyes lehetett a halak, a tengeri teknősök, sőt, a tengeri hüllők élete is.

A Dinocephalosaurus orientalis is roppant félelmetes lehetett
Fotó: wikimedia commons / Marlene Donnelly

Tengeri sárkány

Nemrégiben egy másik érdekes tengeri hüllő maradványai is előkerültek. A Dinocephalosaurus orientalis mintegy 240 millió évvel ezelőtt élt a triász korban. A nagyon furcsa kinézetű állatot a kutatók sárkánynak is nevezik elképesztően hosszú nyaka miatt. Uszonyra hasonlító lábai lehettek, és a nyaka hosszabb volt, mint a teste és a farka együttvéve. A hosszú nyak – amely 32 csigolyából állt – a tudósok szerint előnyös lehetett vadászat során, hiszen olyan mély repedésekbe is befért, amelyekbe más ragadozóknak esélye sem volt bejutni. Az 5 méter hosszú sárkány maradványait Kína déli részén egy mészkőhegységben találták.

A pteroszauruszok nem a dinoszauruszok közé tartoztak
Fotó: NHM & Witton

A levegő sem volt biztonságosabb a dinoszauruszok korában

Nem ez az egyetlen érdekes maradvány, amit az utóbbi időben találtak. Skócia partjaitól nem messze, Skye szigetén pteroszauruszkövületre leltek. A kutatókat azért is meglepte a felfedezés, mert ezekről a repülő hüllőkről eddig azt gondolták, hogy csak Kínában éltek. Az élőlények a Khinjaria acutánál sokkal régebben léteztek: 170–166 millió évvel ezelőtt uralták az eget. Ezért is nagyon értékes ez a lelet – a középső jura korból csak kevés fosszília maradt fenn.

Idézőjel ikon

Bármi, ami nagyobb egyetlen csontnál, roppant izgalmas

– mondta dr. Liz Martin-Silverstone, a Bristoli Egyetem kutatója. Ebből a szempontból ez a kövület egészen egyedülálló: megvannak a szárnyai, a vállai, a lábai és a gerince is. Lényegében csak a feje hiányzik. A maradványok alapján a repülő hüllőnek mintegy 1-1,5 méteres lehetett a fesztávolsága.

A pteroszauruszok

Ezek az őshüllők a késő triásztól a kréta kor végéig éltek. Az első gerincesek voltak, amelyek képesek voltak a repülésre, szárnyuk azonban nem tollas volt, mint a mai madaraké, hanem bőr, izom és más szövetek membránjából állt. A mellkas és a roppantmód meghosszabbodott negyedik ujj között feszült. Eleinte a többi dinoszauruszhoz hasonlóan hosszú farkuk volt, ám ez az idők során megrövidült, egyes fajoknál teljesen el is tűnt.

Pár évvel korábban, 2017-ben is találtak egy hasonló leletet ugyanezen a szigeten, vagyis úgy tűnik, hogy ezek a fajta repülő őshüllők gyakoriak voltak Skócia környékén. A maradvány korábban ismeretlen fajhoz tartozott, a kutatók a sziget tiszteletére a Dearc sgiathanach névre keresztelték a minden eddiginél nagyobb méretű pteroszauruszt. Ez a kövület is meglepően jó állapotban került elő. A pteroszauruszok esetében ez azért is különleges, mert a mai madarakhoz hasonlóan nagyon könnyűek és törékenyek a csontjaik – különben nem tudnának repülni.

(Nyitókép: Andrey Atuchin / Bath Egyetem)

Olvasd el, mi történne, ha napjainkban becsapódna a Földbe egy aszteroida, kattints ide!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.