Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A multitasking bevett gyakorlat rohanó világunkban, a kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az agyunk nem erre lett kitalálva.
A mindennapokban multitaskingként emlegetett működés valójában ritkán jelent valódi párhuzamos feldolgozást. Az agy inkább gyorsan váltogat a feladatok között, ami folyamatos újrakonfigurálást igényel – írja a Weborvos. Ez az úgynevezett „task switching” kognitív költséggel jár – minden váltásnál időt és energiát veszítünk. Nemcsak lassítja a munkát, hanem növeli a hibák számát is. Minél komplexebbek a feladatok, annál nagyobb a teljesítményromlás – mutatták ki az erre vonatkozó kutatások.
Csökkenő figyelem, romló memória
A gyakori megszakítások hatással vannak a figyelem fenntartására is. Kutatások kimutatták, hogy ha rendszeresen egyszerre több feladatot végzünk, az összefügghet a gyengébb szelektív figyelemmel:
nehezebb kiszűrni a zavaró ingereket, és nehezebb tartósan egy dologra koncentrálni.
A multitasking a munkamemóriát is megterheli, vagyis azt a rendszert, amely az aktuális információk ideiglenes tárolásáért és feldolgozásáért felel. Ennek következménye lehet, hogy nehezebben jegyzünk meg új információkat, és gyakrabban „veszítjük el a fonalat”.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A hatékonyság illúziója
Érdekes módon sokan mégis hatékonyabbnak érzik magukat multitasking közben. Ennek oka lehet, hogy a folyamatos váltás fenntart egyfajta aktivitásérzetet, miközben
az agy valójában nem végez mély, fókuszált feldolgozást.
Ezt a jelenséget „produktivitási illúziónak” nevezzük – úgy érezzük, sok mindennel haladunk, valójában azonban egyik feladatban sem teljesítünk optimálisan.
Ha érdekel, hogy milyen esetekben működhet mégis a multitasking, és mi lenne az ideális balansz, ajánljuk a Weborvos cikkét.
