Az egyik legrégebbi emberi betegség ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

Olvasási idő kb. 3 perc

Nagyon furcsa belegondolni, de ma is velünk él egy betegség, a megfázás, ami már a őskori emberek életét is megnehezítette. Úgy tűnik, sosem fogunk ezektől a tünetektől megszabadulni.

Arról, hogy mikor fázott meg az első ember, nem sokat tudni, nincsenek feljegyzéseink, hogy hogyan történhetett mindez. Azonban most úgy tűnik, hogy a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy már nagyon régen, az őskorban is kínozta az embereket a megfázás.

Mikor fázott meg az első ember?

A legtöbbünk évente legalább egyszer elkapja a náthát, tüsszögünk, fáj a torkunk, folyik az orrunk, ennek a felettébb kellemetlen betegségnek a tünetei napokig meg tudják nehezíteni az életünket. De a történelemben vajon mikor fázott meg először az ember? A kérdésre nehéz válaszolni, részben azért, mert sok vírus okoz megfázást, és ezek közül kevés marad meg jól az emberi maradványokban. Lehetséges azonban, hogy a legkorábbi emberek közül néhányan már hihetetlenül régen, akár több százezer évvel ezelőtt megfáztak.

A megfázás már több százezer éves lehet
Fotó: Erstudiostok / Getty Images Hungary

Mi a nátha?

A nátha egy gyűjtőfogalom a légúti fertőzések egy csoportjára, amelyek egészséges immunrendszerű embereknél általában enyhe lefolyásúak. Gyakran a rhinovírusok, a koronavírusok és a légúti, azaz respiratorikus szinciciális vírus (RSV) a felelősek érte. Mielőtt azonban ezek a kórokozók elkezdtek volna terjedni az emberek között, az emberek valószínűleg más gerincesektől szedték össze őket, mivel szoros kapcsolatban éltek az állatokkal.

Általában, amikor egy állati vírus átkerül az emberre, nem sikerül fertőzést létrehoznia, mert nem alkalmazkodott az új gazdatesthez. Előfordul azonban, hogy egy vírus rendelkezik a megfelelő génkészlettel ahhoz, hogy az emberek között is elterjedjen. Így alakultak ki például a COVID-19 és a sertésinfluenza vírusai.

Mikor kezdődött az emberi nátha?

Egyes kutatók szerint a vírusok az emberi civilizáció hajnalán, vagyis körülbelül 5-6000 évvel ezelőtt kezdhettek el átterjedni az állatokról az emberekre. Az emberek akkoriban kezdtek el olyan zárt helyeken élni, ahol a kórokozók könnyen terjedhettek, és tenyészteni vírusoktól hemzsegő állatokat. De nem minden tudós ért egyet ezzel a hipotézissel.

Mások szerint a vadászó-gyűjtögető populációk, amelyek nem gazdálkodtak, hasonlóan ki voltak téve az állati vírusoknak a vadászat révén. A vadászó-gyűjtögetők már a Homo sapiens előtt is léteztek (például az olyan kihalt emberi fajokban, mint a Homo erectus, amely 2 millió évvel ezelőtt jelent meg először).

Ősi megfázásos vírusok

A náthás megbetegedéseket okozó vírusok általában a lágy szövetekben, például a tüdőben hagyják a fertőzés nyomait, amelyek a halál után elpusztulnak, nem pedig a csontokban és fogakban, amelyek megmaradnak. Az ősi emberek maradványaiban már találtak vírusgenomokat, de csak a DNS-alapú vírusok esetében, az RNS-t tartalmazóaknál nem, ezek ugyanis gyorsabban lebomlanak, és sokkal gyakoribbak a megfázásos vírusok között. Eddig még egyetlen RNS-vírust sem sikerült régészeti anyagból kinyerni.

A náthát okozó vírusok nehezen maradnak fenn
Fotó: Olga Rolenko / Getty Images Hungary

Szibériai megfázás

Egy szibériai ásatás során emberi fogakban találtak ősi vírusokat. Egy új tanulmányban arról számoltak be, hogy két ősi genomot találtak egy emberi adenovírus C nevű DNS-vírushoz, amely megfázásos tüneteket okozhat. A kutatók becslése szerint a vírusok utolsó közös őse körülbelül 700 000 évre nyúlik vissza, jóval a Homo sapiens megjelenése előttre. Lehet, hogy a csimpánzokból vagy gorillákból ugrottak át az emberre, de hogy pontosan milyen régen tették, azt egyelőre nem tudni.

Bár a tudósok még nem találtak RNS-vírusokat az őskorból vagy ókorból, találtak egy 16. századi koronavírust Franciaországban emberi csontvázakból származó fogpépben. Az RNS különbözött az ismert modern koronavírusoktól, ami arra utal, hogy ezek a történelmi kórokozók vagy kihaltak, vagy a felismerhetetlenségig fejlődtek. Lehetséges az is, hogy ez a koronavírus továbbra is kering az emberekben, de a modern korban már nem okoz tüneteket.

Mivel ősi vírusokat nehéz azonosítani, ezért a kutatók úgy döntöttek, hogy inkább a közelmúltra összpontosítanak, az előző kétszáz év vírusait szeretnék megismerni és megfejteni.

Egy tanulmány szerint azoknál a betegeknél, akikkel női orvos foglalkozik, kisebb a halálozás kockázata, az alábbi cikkünkben kiderült, hogy miért. 

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?

Életem

Megjelent egy új 5000 forintos: így néz ki

5000 forintos és 25 000 forintos névértékű emlékérmét adott ki a Magyar Nemzeti Bank a labdarúgó szövetség évfordulója alkalmából. A névértéknél magasabb összegért vásárolhatjuk meg.

Édes otthon

Ha ezt teszed a kertben, akár 2 milliós bírságra is számíthatsz

A kerti zöldhulladék elégetése már 2021 óta tilos, kivéve, ha a helyi önkormányzat másképp nem rendelkezik. A szabály megszegése magánemberként 300 ezer forintos bírságot eredményezhet, cég vagy szervezet esetében azonban akár 2 millió forintos tétel is lehet.

Offline

Emlékszel még a 90-es évek magyar slágereire?

Kamaszkorunk kedvenc slágereire, azokra a dalokra, amelyek egy egész generáció hangulatát meghatározták, ma is nosztalgiával emlékszünk vissza. De vajon mennyire élnek még benned elevenen ezek? Kvízünkkel kiderítheted.