Erich Honecker nem volt karizmatikus vezető: sem szónoklataival, sem hőstetteivel nem hívta fel magára a figyelmet, viszont hűen kiszolgálta a moszkvai érdekeket. Élete végéig büszke volt arra, hogy ő irányította a berlini fal építését, nőügyeivel pedig még politikustársai is kénytelenek voltak foglalkozni.
A vikingeket gyakran szőke, szarvas sisakos harcosokként ábrázolja a popkultúra, akik vérszomjas fosztogatásaikkal rettegésben tartották Európát. A történeti források és a legfrissebb régészeti kutatások azonban egészen más képet festenek róluk. A valóság jóval összetettebb és sok szempontból meglepőbb, mint a jól ismert mítoszok.
A bentlakásos iskolákban a lányok szigorú napirend szerint éltek, leveleiket pedig felbontva kapták meg, sokszor mégis életre szóló barátságok szövődtek a falak között.
Sokszor nehéz időben elhelyeznünk a történelem híres vagy éppen hírhedt alakjait, pedig bizonyos folyamatok megértésében, az összefüggések átlátásában bizony hasznunkra lehet. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy tudod-e, a történelem színpadán kik állhattak egymás mellett, és kik nem.
A történelemtanár, aki regénybe csomagolva meséli el a múlt és jelen hátborzongató összefüggéseit. Az író, aki az emberi lélek titkait kutatva tapintatosan rántja le a leplet mindarról, amit titkolni próbálnánk: hogy félünk, nem tudjuk, mi történik másnap, a következő órában.
1873-ban, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, Óbuda falusias, mezőváros jellegű település volt. Milyen út vezetett a hajdani vályogtéglás épületektől a mai tízemeletes lakótelepekig?
Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.
Ha a száz évvel ezelőtti Budapestre csöppennénk, ugyanúgy vásárolhatnánk friss libatöpörtyűt a vásárcsarnokból vagy halat a piaci kofáktól, és háziasszonyként ugyanúgy panaszkodhatnánk a drágaságra vagy az áru minőségére, mint manapság. De gyarmatáru-kereskedőt, fűszerest, szatócsboltot már jó néhány évtizede hiába keresnénk a főváros utcáin – pedig régen bizonyos árucikkeket csak náluk lehetett beszerezni.
A 15. század derekán, Amerika felfedezése előtt sem a paprikának, sem a burgonyának nem hallották még hírét az európaiak. Vajon milyen ételek kerültek a királyi asztalra, hogyan készültek a többfogásos királyi lakomák, és hogyan zajlott egy étkezés Mátyás udvarában?
Ignotus és Mikszáth Kálmán is megírta a parlamenti párbajt.
A keresztény egyház és az európai történelem szorosan összekapcsolódik egymással, így a pápák történetéről, tevékenységéről sokat tanulunk az iskolában. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy emlékszel-e, az egyes pápák miképp formálták a történelmet, melyik fontos esemény melyik egyházfőhöz köthető.
A történelmet jobbára idővonalként képzeljük el, így is tanuljuk, de az összefüggések átlátásában sokat segít, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ki kinek lehetett a kortársa, vagy egyes események közül melyik történt előbb vagy később. Kifejezetten nehéz agytornára hívunk, de ne riadj vissza a kihívástól.
