A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
Milyen volt a mindennapi élet az Oszmán Birodalom szívében? Mit ettek, mit ittak, hogyan szórakoztak a törökök, és hogyan látták őket az ott tartózkodó európaiak? Pillantsunk bele a 18. századi török városok lakóinak mindennapi életébe!
A hajón süllyedés közben is dolgoztak a hős mérnökök: a Titanic utolsó titkait árulhatja el a mélyben fekvő roncsok új vizsgálata.
Egy tanulmány szerint Stonehenge megépítésének egyik célja az lehetett, hogy egyesítse a környező területeken élő népcsoportokat.
A mai Budapest térképén hiába keresnénk a Nyugodalom, a Türelem, a Baromorvos utcát vagy a Hal teret a Belvárosban: a 19. század végén és a 20. század elején áldozatul estek a városrendezésnek.
Legendák keringtek a sztálinvárosi „édes élet”-ről, de az építkezésen dolgozó nőknek sokszor kellett a munkahelyi zaklatást is elviselniük.
Szilágyi Erzsébet Hunyadi halála után minden vagyonát és befolyását bevetette, hogy fiát, Mátyást a trónra segítse – olykor még az erőszaktól sem riadt vissza.
A Fővárosi Nagycirkusz áprilisi tréfaként bejelentett bezárását több új poszt követte. Mi pedig megmutatjuk, ahogy utolsóként láthattuk nem is olyan rég a manézs ismert és titokzatosabb részleteit.
A régi Erzsébet híd öt év alatt épült meg. 1903. október 10-én József főherceg ezekkel a szavakkal adta át: „boldogul éljenek mindazok, akik rajta járni fognak”.
„A magyar történelemnek talán nincs még egy alakja, akiről annyi intimitást tudnánk, mint róla” – írta Szerb Antal Bethlen Miklósról. A 17. században élt erdélyi nemes részletesen ír családjáról, gyermek- és ifjúkoráról és házasságairól, de azt is megtudjuk, mikor mosakodott, mit evett, milyen vágyai voltak - és hogyan állt ellen azoknak.
Budapest I. és II. kerületében ma már nem sok jele van annak, hogy egy patak szelte és szeli át Krisztinavárost és a Tabánt. Pedig az Ördög-árok sokáig meghatározó jelentőséggel bírt a budaiak életében, még ha ez sokszor nem is volt kifejezetten pozitív.
Brankovics Mara kivételes diplomáciai érzékkel rendelkező nő volt, aki szinte élete végéig döntő befolyással bírt az európai politika alakulására.
