Úgy tűnik, pont került egy évtizedek óta húzódó tudományos vita végére: a kutatók szerint nem a jégkorszak idején mozgó gleccserek, hanem emberek szállították a híres kőtömböket a Stonehenge helyszínére.
Birodalmak jöttek-mentek a történelem során, de vajon tudod-e, hogy az egykori országok és helyszínek ma hol találhatók? Tedd próbára a tudásod kvízünkkel, és kiderül!
Történelmi tény vagy elterjedt tévhit? Ebből az igaz-hamis kvízből kiderül, mennyire vagy tisztában a történelem olykor félreismert pillanataival.
Teszteld a tudásod, hogy mennyire emlékszel még a magyar történelem jelentős eseményeire.
A viktoriánus korszak nemcsak pompájáról híres: egy kamaszfiú, Edward „Boy” Jones egészen példátlan módon írta be magát a történelembe. Az 1830-as évek végén többször is bejutott a Buckingham-palotába – és egyszer Viktória királynő alsóneműjét is ellopta.
Kádár szerette úgy láttatni magát, mint aki egy a nép fiai közül: egyszerűen él, a puritán ételeket kedveli, és ugyanazt a Symphonia cigarettát szívja, mint a gyári munkások. De mikor és miért mondta, hogy „a krumplileves legyen krumplileves”?
Napjainkban leginkább a relaxáció és az alvás támogatásának eszközeként ismerjük, de egykor sokkal komolyabb szerepet töltött be.
Ma már egy letűnt korszak emléke, de mindenki ismeri azt a fényképet, amely a Brezsnyev és Honecker közötti elvtársi csókot ábrázolja. Honnan eredt ez a bizarr szokás a szocialista politikusok között, és mi volt a jelentősége?
Az iskolában talán legtöbbet a magyar királyokról tanulunk történelemórán, mindent tudnunk kellett róluk. Például, hogy hol születtek, mikor uralkodtak, mik voltak a legfontosabb intézkedéseik, kik voltak a szüleik, hogyan haltak meg. Feltehetően egy egész lexikon van a fejünkben róluk, ezért ez a kvíz, amelynek fókuszában a magyar királyok állnak, nem foghat ki rajtad.
Az ásatások 15 évvel ezelőtt kezdődtek meg a magyar Pompeinek is nevezett bugaci Pétermonostorán. A Kecskeméti Katona József Múzeum régész csapata egyedülálló módon megőrzött emlékeket talált az Árpádok korából.
A 20. században szinte minden szélsőségen alapuló politikai rendszerben akadtak olyanok, akik a vállalták a hatalom „szeme és füle” szerepét. Sokan közülük munkájukból adódóan eleve több emberrel tartották a kapcsolatot – például a házmesterek, akiknek szerepe a náci Németországban épp annyira fontos volt, mint később a Szovjetunióban vagy napjainkban Észak-Koreában.
Ebben a kvízben olyan tények szerepelnek, amire anno azt mondták volna a tanáraink, hogy a válaszokat álmunkból felkeltve is tudni kell. Jöjjön tehát egy pofonegyszerű történelmi fejtörő.
