Házmesterek országai: a gyezsurnajától az inminbanig

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A 20. században szinte minden szélsőségen alapuló politikai rendszerben akadtak olyanok, akik a vállalták a hatalom „szeme és füle” szerepét. Sokan közülük munkájukból adódóan eleve több emberrel tartották a kapcsolatot – például a házmesterek, akiknek szerepe a náci Németországban épp annyira fontos volt, mint később a Szovjetunióban vagy napjainkban Észak-Koreában.

A történelem során a diktatórikus államok mindig is szívesen tartották szemmel a lakosságot, hogy tisztában legyenek azzal, ki mennyire „veszélyes” a fennálló rendre nézve. Már a középkori kapuőrök is sokat tudtak a városlakókról, amit aztán – megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe – időnként el is árultak az érdeklődőknek. A francia forradalom idején a párizsi rendőrség kíváncsian hallgatta a concierge-ek, azaz a házfelügyelők információit a lakókról és szállóvendégekről; a Habsburg Birodalom pedig 18. század végén és a 19. század elején hatékony megfigyelőhálózatot épített ki: fogadósok, háztulajdonosok, vendéglősök jelentették, ha valakire a felforgató tevékenység gyanúja vetült. A lakókat besúgó, róluk jelentő, magánéletüket a politikai hatalomnak kiszolgáltató házmester alakja azonban tipikusan 20. századi jelenség.

Gyezsurnaja a szállodában: teát főz, kulcsot ad, megfigyel

Aki a szovjet időkben Moszkvába utazott, szinte biztosan találkozott a gyezsurnajákkal. A kollégiumok folyosóin vagy a szállodák emeletén ücsörgő nő archetípusa” Petri György költő szavaival így foglalható össze: „afféle londiner lenne, csak nő, de inkább börtönőr, oroszon kívül nem tud egy mukkot, vastaglábú trampli, barátságtalan, hülye p.csa”. A gyezsurnajának különböző (látszat) feladatai voltak: nála lehetett felvenni és leadni a szobakulcsot, nyilvántartást vezetett arról, ki melyik szobában lakik, különféle igazolásokat állított ki, sőt, néha még teát is főzött vagy jégszekrényből hideg vizet, esetleg sört árult. Leginkább azonban csak ült a pult mögött, és éberen figyelt arra, nehogy valaki vendéget vigyen a szobájába. No meg talán arra is, nehogy elkóboroljanak a nyugati vendégek a számukra fenntartott folyosóról. Gyezsurnaják előfordulhattak még a vonaton (esetenként fegyverrel, máskor szamovárral), múzeumokban és lakótömbökben, azaz szinte bárhol, ahol akadt megfigyelni- és jelentenivaló.

A nácik házmesterei

A náci blockleiterek a képen balra látható egyenruhát viselték
Fotó: Wikimedia Commons

A náci Németországban sem bízták a véletlenre az állampolgárok megfigyelését. Az 1930-as évektől kezdve a Blockleiterek, azaz a háztömbfelügyelők tartották alapos megfigyelés alatt egy-egy lakónegyed, jellemzően nyolc-tíz ház (40-60 háztartás, megközelítőleg 170 lakó) felügyeletét. A kegyetlen náci hatalomgépezet ezt a rendszert is alaposan kidolgozta: az illetők karszalagot viseltek, és csendben lépkedtek felfelé a ranglétrán: afféle asszisztensi rangból (Blockhelfer) előbb Blockleiterré, majd Blockwalterré, később pedig Blockobmann-ná léphettek elő. Feladatuk nyíltan és kendőzetlenül az volt, hogy a lakosságot szemmel tartsák, és minden, a náci párt törekvéseivel ellentétes véleményt vagy mozgást jelentsenek a Gestapónak. Ezen kívül fel kellett jegyezniük, melyik család birtokolt horogkeresztes zászlót már az 1935-ös zászlótörvény előtt is.

Minden családhoz el kellett látogatniuk, hogy a rádióra egy matricát ragasszanak, amely figyelmeztette a derék német állampolgárokat a külföldi rádióadók hallgatásának veszélyeire.

Akárki természetesen nem nyerhette el a tisztséget: annak, aki vállalta, hogy Blockleiter lesz, 1800-ig visszamenőleg igazolnia kellett árja származását. Ennek ellenére meglehetősen sok németet vonzott a lehetőség: már 1935-ben több mint 200 ezer házmester jelentett, az önkénteseket és az alsóbb rangú tisztviselőket is beszámítva pedig a világháború végére kétmillióan voltak.

Hidegháborús viszonyok

A megfigyelők a második világháború után sem tűntek el Németországból – sőt, a hidegháború idején jutottak csak igazán főszerephez. Az NDK-ban a Stasi minden második állampolgárt megfigyelt, a besúgók között pedig éppúgy akadtak házmesterek, mint egyetemi tanárok, zenészek, színészek vagy pártfunkcionáriusok. (A Stasi működéséről itt írtunk bővebben.) A hidegháború idején Kelet-Európa szinte minden országában kiterjedt megfigyelőhálózat működött; Romániában a Securitate, Csehszlováliában az STB irányításával; Magyarországonpedig a Belügyminisztériumhoz tartozó állambiztonsági szolgálat. 

Egy ideológiailag megfelelő házmester mindenről tudott, ami a házban történt
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Castro forradalmi megfigyelési rendszere 

Nemcsak Kelet-Európában, hanem a szocialista tömb túlfelén, Kubában is működött a megfigyelési rendszer. 1960. szeptember 28-án bomba robbant az elnöki palota lépcsőjén, ami után Fidel Castro kijelentette: „Válaszul az imperialisták agresszív kampányaira, be fogunk vezetni egy kollektív forradalmi megfigyelési rendszert, hogy mindenki tudja, ki lakik és mit csinál a környéken, milyen kapcsolatban állt a zsarnoksággal, mivel foglalkozik, milyen emberekkel találkozik, milyen tevékenységekben vesz részt.” 

A kubai CDR tagjai közösségi feladatokat is vállaltak
Fotó: Wikimedia Commons

Ennél nyíltabban nem is fogalmazhatott volna: a Forradalmi Védelmi Bizottságok (CDR) tagjai mindezt megfigyelték, majd jelentették feletteseiknek. A CDR tagjai (akik között többségben voltak a nők) közösségi feladatokat is vállaltak: oltási kampányokban vettek részt, segítették az írástudatlanság elleni küzdelmet, részt vettek az élelmiszerosztásban és a lakások kiutalásában. A CDR jelszava a mai napig a „Forradalmat minden városnegyedbe!”: a 11.2 milliós lakosságú országban 2010-ben 8,4 millió fő volt a CDR tagja, köztük a 14. életévüket épphogy csak betöltött gyerekek is.

Észak-Korea: éjszakai látogatók

Ugyancsak a mai napig működik Észak-Koreában az Inminban-rendszer. A „megfigyelő állam” nemcsak a telekommunikáció és az internet minden formáját ellenőrzi, hanem hagyományos házmestermódszerrel a lakók életét is: Észak-Koreában a városrészek, lakónegyedek úgynevezett inminbanokat alkotnak, a melyek élén az inminbanjang áll, aki rendszerint egy idősebb nő. Nincs olyan észak-koreai (a szolgálatot teljesítő katonákat kivéve), aki kivonhatná magát az inminban alól; azoknak a nőknek pedig, akiknek nincs teljes munkaidős állása, kötelező részt venniük az inminban tevékenységeiben.

Ide tartozik a környék rendben tartása, a nyilvános vécék takarítása, és – óh, jaj! – az emberi ürülék összegyűjtése, amit aztán a mezőgazdaságban trágyaként használnak fel.

Az inminban tagjainak kötelező megfigyelniük egymást, az inminbanjanggal szemben pedig elvárás, hogy időről időre meglepetésszerű látogatásokat tegyen hozzá tartozó összes háztartásban – éjszaka. Természetesen jelentési kötelezettsége is van a pártvezetés felé. Az inminbanjangok szerepe mindazonáltal az utóbbi néhány évtizedben megkopott: némi pluszért cserébe hajlandóak szemet hunyni a kihágások fölött, vagy figyelmeztetni a lakókat a közelgő éjszakai látogatásokra.

Napjainkban a házmesterek figyelő tekintete helyett egyre inkább a kamerás megfigyelőrendszerekkel találkozhatunk. Kínában már 200 millió (!) kamera figyeli az állampolgárokat, emellett arcfelismerő rendszerek és testszkennerek segítik, hogy a „Nagy Testvér” mindent lásson. A technológia újabb és újabb vívmányainak, a lámpát kedvesen és előzékenyen fel-vagy lekapcsoló home assistantnek vagy mobilunk kamerának pedig sokszor önként és gyanútlanul ajánljuk fel, hogy megfigyeljenek bennünket. A „szép új világ”, mint mindig, a kényelmet és a biztonságot ígéri – de csak remélhetjük, hogy ez valóban így lesz.

Ha szívesen olvasnál még Észak-Koreáról, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.