Elisabeth Nietzsche és férje, Bernard Förster a 19. század végén számos német családot csábított a dél-amerikai Paraguayba, ahol egy isten háta mögötti, bozótos területen kívánták létrehozni az árja utópiát.
Az emberiség története során rengeteg lenyűgöző épület született, de a legtitokzatosabb talán az, amely a legrégebbi is. A Stonehenge rejtélye évszázadok óta izgatja a régészeket és a laikusokat egyaránt, és bár a legújabb kutatások sok kérdésre választ adnak, van, amit még ma sem tudunk a lenyűgöző őskori építményről.
A 18. század második felétől a 19. század közepéig, az ipari forradalom idején Angliában teljesen elfogadott volt a gyermekmunka. Már a négy-ötéves gyermekek is ugyanazokat a 12 órás műszakokat teljesítették, mint felnőtt társaik, a következmények pedig gyakran végzetesek voltak.
A gladiátor szó hallatán a legtöbben rettenthetetlen férfiakra gondolnak, pedig több mint valószínű, hogy az ókóri Róma arénáiban olykor „női gladiátorok” is küzdöttek.
Az Országház legnagyobb és legismertebb festménye, Munkácsy Mihály Árpád honfoglalása című alkotása, nem azonnal találta meg végső helyét az épületben. Többször költöztették, sőt, egy időben még ideiglenes helyen is volt, hogy aztán 1926-ban végre a képviselőházi ülésterem falát díszíthesse.
Batu kán, a tatárjárás vezetője virágzó kánságot alapított tőlünk keletre. De miként került éppen ő Magyarországra a mongol seregek élén?
Mára a sminkelés a szépségipar egyik alappillére, de eredetileg semmi köze nem volt a hiúsághoz vagy az önkifejezéshez.
Hunyadi Mátyás neve fogalommá vált a magyar történelemben: igazságos királyként, bölcs uralkodóként és a reneszánsz fénykor megteremtőjeként őrzi őt az emlékezet. Kevesen tudják azonban, hogy Mátyás csupán 15 éves volt, amikor királlyá választották.
Messze az Északi-sarkkörön túl hatalmas adag, rozsdásodó jármű fekszik elhagyatottan a jég és a fagy fogságában. De hogy kerültek oda?
Ma már egyre kevesebb helyen láthatunk telefonfülkéket, pedig egykor szinte minden utcasarkon ott álltak. Nemcsak a történetüknek jártunk utána, de megnéztük, hol épült fel az első, nyilvános, fülkés telefon a fővárosban, és azt is, mi van most a helyén.
Történelmi tanulmányaink során bevésődnek bizonyos dátumok, amelyeket álmunkból felébresztve is tudnunk kell, annyira fontosak. Kvízünkhöz ezekből gyűjtöttünk össze most egy csokorra valót, amely kapcsán arra vagyunk kíváncsiak, vajon emlékszel-e rájuk.
Albánia manapság kedvelt turistacélpont: sokan ajánlják Ksamil vagy Saranda tengerpartját; de nem volt ez mindig így. Cikkünkben a kommunista és posztkommunista Albánia történetét elevenítjük fel, és egy önéletrajzi regényt is ajánlunk azoknak a figyelmébe, akik szeretnének megismerkedni egy különleges ország sok szempontból ismerős történelmével.
