Meglepő helyről származik A Gyűrűk ura története: egy ásatáson bukkantak rá

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Egy Gyűrű irodalmi történetét még azok is ismerik, akik nem olvasták A Gyűrűk ura című regényt. De honnan jött a történet vezérfonalát adó, mindenek felett álló gyűrű ötlete?

Tolkien rendkívül tudatosan használta fel a római kor egyik fontos régészeti leletét. Makó János kutyatörténet-kutató volt a segítségükre abban, hogy kiderítsük, miként kapcsolódnak össze a többek között Tácon, a Gorsium Régészeti Parkban is őrzött aprócska kutyaszobrok a regénytrilógiát ihlető, legendás gyűrűvel. 

1785-ben egy angol farmer különleges gyűrűt talált egy római kori bányában. A leletet egy gazdag család vette meg tőle, majd adományozta az 1930-as években a brit nemzeti örökség gyűjteménybe. A nagyméretű, nehéz, 12 karátos aranyból készült ékszer egy Silvanus nevű rómaié lehetett, aki elátkozta a gyűrűt, miután azt ellopták tőle.

Silvanus gyűrűje ihlette meg Tolkient

A gyűrűt évszázadokig rejtő bányától száz mérföldre, egy régészeti feltárás során ráadásul egy olyan, szintén római kori tábla is előkerült, mely egy átkot írt le, miszerint

Idézőjel ikon

addig ne élhessen egészségben az a tolvaj, aki ellopta Silvianus gyűrűjét, amíg vissza nem juttatja azt Nodens templomába.

Az ásatást vezető régésze, Sir Mortimer Wheeler rájött, hogy kapcsolat van a tábla és gyűrű közt, és megkérte Tolkient, tanulmányozza a nodens szó etimológiáját és jelentését. Az író, aki történész is volt, és nyelvekkel is foglalkozott, segített a rejtélyt megfejteni. 

Ő volt Nodens, a gyűrű ura

„Silvanus Nodenst kérte, hogy büntesse meg a tolvajt. Nodens egyébként a védelmezés istene volt a kelta-római mitológiában. Az ő attribútuma a kinyújtott nyelvű kutya volt" – avat be Makó János egy másik érdekességbe.

Idézőjel ikon

„Abban a kutyás szentélyben, ahová Tolkien is elment, hogy megvizsgálja a gyűrűt, rengeteg fogadalmi ajándékot találtak. Az itt talált leletek ihlették meg nemcsak az Egy Gyűrűt, de például Celebrimbor alakját is."

Nodens tisztelete azonban nem állt meg a természeti határoknál. Magyarországon is több helyen, például Tácon, az egykori Gorsiumban is találtak az ő tiszteletére készített védelmező szobrocskákat. 

Ha kíváncsi vagy, miről híres még a táci Gorsium Régészeti Park, ezt a cikkünket is olvasd el!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.