Bűnözők, rabszolgák és szabad polgárok is éltek és harcoltak a leghíresebb gladiátoriskola, a Ludus Magnus falai között. Sőt, Commodus római császár is aludt az egyik cellában.
Az ókori rómaiak számára egy város alapítása komoly előkészítéssel járó mérnöki feladat volt. Egy-egy új város alapításakor előzetes vizsgálatokat végeztek a kinézett helyen és környékén, és ebbe a folyamatba még a területen élő állatokat is bevonták.
Koponyalékelés, amputálás és művégtagok készítése, plasztikai beavatkozások – az ókori Rómában meglepően fejlett volt az orvoslás, kifejezetten bonyolult operációkat is el tudtak végezni.
Az ókori római rabszolgák között nemcsak gladiátorok és bányamunkások voltak, hanem több nyelven beszélő házitanítók is – de a filozófus Epiktétosz és a mesemondó Aiszóposz is rabszolgaként élt.
Az Egy Gyűrű irodalmi történetét még azok is ismerik, akik nem olvasták A Gyűrűk ura című regényt. De honnan jött a történet vezérfonalát adó, mindenek felett álló gyűrű ötlete?
Ha ma végigsétálunk egy hazai erdőben, talán nem is sejtjük, hogy az ott álló gesztenyefák némelyikének létezését a rómaiaknak köszönhetjük. Az ókori birodalom ugyanis nemcsak utakat, fürdőket és jogrendszert hagyott ránk, hanem a kontinens erdőségeinek arculatát is átalakította, többek között a szelídgesztenye meghonosításával.
Talán hihetetlennek tűnik, de már az ókorban elkezdődött az emberiség szellemi hanyatlása. A szakemberek szerint a változás a Római Birodalom ólomhasználatára vezethető vissza, ami olyan széles körben elterjedt, hogy becslések szerint 2-3 pontos IQ-csökkenést okozott.
Hosszú ideig megrendíthetetlennek tűnt a Római Birodalom uralma szinte a teljes kontinens felett, mígnem egy nő minden erejét bevetve szinte halálos csapást mért rá.
Kultúrájuk védelmében betiltotta a nadrágot két római császár, Flavius Honorius és Flavius Arcadius az 5. század elején a kettéosztott Római Birodalomban. Ha valaki mégis megszegte ezt a szabályt, szigorú büntetést kapott.
A GPS-ek és a különféle navigációs rendszerek világában szinte hihetetlennek tűnik, hogy a rómaiaknak egyáltalán nem volt szükségük térképre ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak. De talán ennél is hihetetlenebb, hogy a modern háromdimenziós helymeghatározó rendszerek ellenére a legtöbbször mi is ugyanúgy tájékozódunk, mint ahogyan időszámításunk előtt a Római Birodalom lakói.
A rabszolgák élete sehol a világon nem volt könnyű és egyszerű, a legtöbbjük napkeltétől napnyugtáig dolgozott, sokszor még a kisgyermekek és az idősek sem mentesültek a hosszú munkaidő alól. A szerencsésebbek általában szabadnapot kaptak vasárnap és néhány ünnepnapon.
Az időszámításunk szerinti 6. században egy hatalmas bálna tartotta mintegy 50 éven keresztül rettegésben a hajósokat Konstantinápoly környékén.
